Darázs

A darazsak néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkos rovarok. Nem „csípnek”, szúrásukkal juttatják a méreganyagot az áldozatukba. Kártevők, de hasznos munkát is végeznek.

A redősszárnyú darazsak (Vespidae) a hártyásszárnyúak rendjének egyik családja, melyet egyesek valódi darazsak néven említenek. A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint az ebbe a családba tartozó fajokat értjük. A társas redősszárnyúdarazsak elnevezés a Polistinae (pl. déli papírdarázs) és a Vespinae (pl. lódarázs és német darázs) alcsaládokat foglalja egybe, vannak, akik ezeket értik valódi darazsak alatt. Magyarországon leggyakrabban öt darázsfajjal találkozhatunk: a lódarázssal, a német darázzsal, a kecskedarázzsal, a padlásdarázzsal és a déli papírdarázzsal. Ezek közül a Polistes fajok kifejezetten békések, a Vespula fajok sokkal temperamentumosabbak, agresszívek és ingerlékenyek. A hazai darázsfajok közül a lódarázs a legveszélyesebb, mérete is tekintélyes, jóval nagyobb a többi fajhoz képest.

A valódi darazsak megjelenése

A darazsak néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok. Legtöbbjük társas állat. A fullánkjukkal mérget fecskendeznek ellenségeikbe. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.

Életmód

A kolóniában egy királynő és akár több ezer dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat általa. A legveszélyesebb Magyarországon előfoduló rovarfaj a lódarázs, fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál. Nem minden darázs él társadalomban, vannak ugyanis magányos darazsak, ők fészküket elsősorban növények száraiban alakítják ki. A fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárváik ezekből táplálkoznak.

Szaporodás

Az áttelelő királynő tavasszal kezdi el a fészeképítést, és az első dolgozókat maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozásának, a fészek továbbépítésének és a táplálékszerzésnek a tennivalóit; a királynő ezután csak petéket rak. A fészkek 10–80 cm átmérőjűek lehetnek, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejtbe egy-egy petét rak le. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából júliusra. A darazsak több utódgenerációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb kell legyen a dolgozók száma.

A „darázscsípés” veszélyei

A darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. A darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. A darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak az orvosi segítség mentheti meg az életét. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázsszúrás. A darázsszúrás tünetei:

• Enyhe tünetek, egyetlen darázs szúrása allergiamentes emberen: testszerte viszketés, bőrpír, csalángöbök kialakulása
• Súlyos tünetek, többszörös szúrás, vagy enyhe allergiás reakció: sejt- és szövetkárosodás, bevérzés, vérnyomásesés, fokozott bélműködés, szédülés, ájulás, légzési nehézség, vérvizelés, bénulás, beszédkiesés
• Életveszélyes állapot, súlyos allergiás reakció: szapora pulzus, kipirult bőr, alacsony vérnyomás (még fekve is), csalánkiütés, fulladásérzés, szédülés, általános gyengeség érzése, halálfélelem, ziháló légzés, szem, fül, ajkak, nyelv és az arc duzzanata, vérnyomásesés miatti ájulás és eszméletvesztés, szívritmuszavar

Védekezés a darazsak ellen

• A legjobb megelőzni a problémát és még azelőtt elriasztani őket, hogy befészkelnék magukat házunk vagy kertünk különböző zugaiba. Tavasszal az áttelelő nőstények elkezdik keresni az ideális helyet a letelepedéshez, ehhez pedig minden szabad kis rést végigkutatnak a területen. Az ideális élőhely számukra valamilyen tápanyagforrás közelében van, így az első és legfontosabb lépés a megelőzésben, hogy minden ételmaradékot alaposan eltakarítunk. A kukákat szagmentesen takarjuk le, a kutya- és macskatápot, illetve egyéb állatok ételét is tegyük olyan helyre, ahol a darazsak nem tudják kiszimatolni. Az édes illat is vonzza őket, tehát a parfümök, krémek és testápolók is ínycsiklandóan hathatnak rájuk. Tömjünk be minden apró rést, lyukat és repedést a ház körül, a tetőn, a falakon, a fészerben, a kutyaházakon, a mérőóra körül, a fémkorlátokon és a postaládán is. A földben lévő lyukakat is temessük be.
• Abban az esetben érdemes védekezni, ha sok darázs látogatja lakóhelyünket. Legegyszerűbb módja a védekezésnek, ha egyszerű csapdával megfogjuk őket. Vegyünk egy átlátszó műanyag palackot. Középmagasságban vágunk rá egy-két, kb. 1 cm átmérőjű lyukat, majd félig megtöltjük alkoholos folyadékkal (sör, bor, pálinka), majd kihelyezzük oda, ahol a legtöbb a darázs. Cukros víz is megteszi, de akkor kis ecetet is tegyünk bele a méhek védelmében. Ha megtelt döglött darazsakkal, a folyadékot újra lehet hasznosítani, de nem ajánlott több mint három alkalommal, mert fertőzésveszélyessé válik a benne elpusztult rovartetemek miatt az ember számára.
• Az egyik leghatékonyabb és legkíméletesebb védekezés az úgynevezett hamis darázsfészkek vagy darázsriasztó kasok kihelyezése. Működése a darazsak területvédő reflexét használja ki, ugyanis a nem saját fészek látványa visszafordulásra kényszeríti a darazsakat, nem telepszenek idegen kolónia közelébe. További előnye még, hogy semmilyen vegyszert nem tartalmaz, és nem termel hulladékot. Hátránya, hogy csak akkor hatékony, ha már tavasszal kihelyezzük, mielőtt még bárhol letelepedtek volna a darazsak a kertünkben. Ezek a csapdák gazdaboltokban vagy az internetről is beszerezhetők, illetve házilag is könnyen elkészíthetők. Ha egy papírzacskót gömb formára alakítunk és azt belülről kitömjük, hogy a formája megmaradjon. Ezekből a hamis fészkekből helyezzünk ki a ház és a kert különböző, esőtől védett pontjaira körülbelül 15 méterenként egyet, és máris nyugodtabb nyárnak nézhetünk elébe.
• Növényekkel is védekezhetünk a darazsak ellen: a különböző mentafajták, a kakukkfű, a citronella, az eukaliptusz és a fehér üröm természetes darázsriasztó hatású. Így érdemes belőlük azokra a helyekre ültetni, ahol pihenni vagy mondjuk medencézni szeretnénk.
• Használhatunk illóolajokat is: a borsmenta olaja önmagában is rendkívül hatékony, illetve a citromfű, a szegfű és a gólyaorr-esszenciák keveréke is igazoltan hatásos. Néhány csepp olajat tegyünk egy-egy vattapamacsra, majd ezeket helyezzük azokra a kritikus helyekre, ahová szerintünk a darazsak befészkelhetik magukat.
• Tegyünk egy kis tálba citromlevet - legjobb a frissen facsart citromlé -, és adjunk hozzá egy csipetnyi szegfűszeget. Ezt a tálkát helyezzük az étkezőasztalra vagy bárhová, ahol zavarnak minket a sárga-fekete rovarok.

Mit tegyünk, ha darázsfészket találunk?

Ha feltűnően nagy méretű fészket látunk a házunk körül, amely akár lódarázsé is lehet, mindenképpen hívjunk professzionális segítséget, nehogy komolyabb bajunk essen. Az allergiások tudják, hogy tartaniuk kell a darazsaktól, de egy nem allergiás embert is életveszélybe vagy sokkos állapotba sodorhat, ha egyszerre túl sok fájdalmas csípés éri. A kisebb fészkeket és a papírdarazsak jellegzetes sejtes fészkeit a bátrabbak maguk is megpróbálhatják eltávolítani. Érdemes csakis késő este, sötétedés után és védőöltözetben nekilátni a hadműveletnek. A csüngő fészket óvatosan közelítsük meg, húzzunk rá műanyag zacskót vagy szövetzsákot, és jó szorosan kössük meg a tetején. Dobjuk a fészket egy vödör vízbe úgy, hogy nehezéknek egy követ helyezünk rá. Esetleg le is fagyaszthatjuk, hogy elpusztuljanak a benne lévő utódok. Jellegzetes fészküket esőtől védett zugba rakják, közel az élelemforráshoz. Ha a falban mélyen vannak a darazsak, érdemes szakembert hívni, aki speciális, erős porszívóval ki tudja a legmélyebb helyekről is szívni a rovarokat, elkerülve a káros vegyszerezést. A föld alatti fészkeknél is legyünk óvatosak, mindig több bejárata van! Keressük meg az összes létező kiutat, tömjük be mindet egy kivételével, amelybe forró - esetleg szappanos - vizet öntve elpusztíthatjuk a kolóniát.

Habár kártevők, a darazsak hasznos munkát is végeznek

Legtöbb ember a szorgos méhekkel szemben a darazsakat kifejezetten károsnak tartja, amelyek agresszív támadásaikkal megkeserítik a nyári szabadtéri programokat. Pedig a darazsak is rendkívül hasznos munkát végeznek: egyrészt igencsak kiveszik részüket a növények beporzásából, másrészt a kártevő és betegséghordozó rovarpopuláció szabályozásában is hangsúlyos szerepük van. A legtöbb parazita darázs a tojásait különféle kártékony rovarok testébe vagy ezek lárvái közé rakja le, a ragadozó fajták pedig élelem után kutatva vadásszák le a kártevő rovarokat. Rossz hírüket leginkább a lódarázs és a kecskedarázs kelti: csak ezek kerülnek kapcsolatba az emberrel a fullánkos darazsaknak csupán 1%-át adó Vespinae alcsalád fajai közül. Az emberek számára a darázs azért minősülhet kártevőnek, mert mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszer-látogató. Mindenevő lévén rászáll bármilyen szerves eredetű hulladékra, állati és emberi végtermékre, dögökre. Emellett pedig agresszívan védelmezi a fészkét.