Megszólaltak a szakértők: ez kellene a magyar kertészetnek
Nagyobb szervezettség, komolyabb technológia és fejlett szaktanácsadás szükséges az exportpiacokon történő előrelépéshez.
A darazsak néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkos rovarok. Nem „csípnek”, szúrásukkal juttatják a méreganyagot az áldozatukba. Kártevők, de hasznos munkát is végeznek.
A redősszárnyú darazsak (Vespidae) a hártyásszárnyúak rendjének egyik családja, melyet egyesek valódi darazsak néven említenek. A hétköznapi értelemben vett darazsak néven rendszerint az ebbe a családba tartozó fajokat értjük. A társas redősszárnyúdarazsak elnevezés a Polistinae (pl. déli papírdarázs) és a Vespinae (pl. lódarázs és német darázs) alcsaládokat foglalja egybe, vannak, akik ezeket értik valódi darazsak alatt. Magyarországon leggyakrabban öt darázsfajjal találkozhatunk: a lódarázssal, a német darázzsal, a kecskedarázzsal, a padlásdarázzsal és a déli papírdarázzsal. Ezek közül a Polistes fajok kifejezetten békések, a Vespula fajok sokkal temperamentumosabbak, agresszívek és ingerlékenyek. A hazai darázsfajok közül a lódarázs a legveszélyesebb, mérete is tekintélyes, jóval nagyobb a többi fajhoz képest.
A valódi darazsak megjelenése
A darazsak néhány centiméteres, általában sárga-fekete csíkokkal mintázott rovarok. Legtöbbjük társas állat. A fullánkjukkal mérget fecskendeznek ellenségeikbe. Közeli rokonai a méheknek, a többi fullánkossal együtt a hangyáknak is. Fészkeiket faodvakban, földi lyukakban, vagy akár épületekben (pl. padláson) építik. A nőstények, melyek képesek a reprodukcióra, a szaporodási időszak végén bújnak ki a sejtekből.
Életmód
A kolóniában egy királynő és akár több ezer dolgozó lakik. A darázscsalád igen mozgalmas életet él napközben, de szürkületkor behúzódnak a fészekbe, és ott éjszakáznak. Az embert is megtámadhatják, ha veszélyeztetve érzik magukat általa. A legveszélyesebb Magyarországon előfoduló rovarfaj a lódarázs, fészkének megbolygatására a kolónia életveszélyes támadással reagál. Nem minden darázs él társadalomban, vannak ugyanis magányos darazsak, ők fészküket elsősorban növények száraiban alakítják ki. A fészekbe megbénított rovarokat hordanak, és ezekre petéznek rá. A később kikelő lárváik ezekből táplálkoznak.
Szaporodás
Az áttelelő királynő tavasszal kezdi el a fészeképítést, és az első dolgozókat maga neveli fel. A kikelő dolgozók utána átveszik az utódok gondozásának, a fészek továbbépítésének és a táplálékszerzésnek a tennivalóit; a királynő ezután csak petéket rak. A fészkek 10–80 cm átmérőjűek lehetnek, s egy-egy fészekben több ezer darázs is tartózkodhat. A fészkek sejtek sorozatából állnak, és mindegyik sejtbe egy-egy petét rak le. A lárvák másfél hónap alatt nőnek munkára, harcra kész dolgozókká, nagyjából júliusra. A darazsak több utódgenerációt hoznak a világra a telep élete alatt, mivel egyre nagyobb és nagyobb kell legyen a dolgozók száma.
A „darázscsípés” veszélyei
A darazsak nem „csípnek”, hanem szúrásukkal, fullánkjukon keresztül juttatják a méreganyagot áldozatukba, így az emberbe is. A szúrás során bejutott méreganyag bekerül a kötőszövetbe, és gyulladást okoz. A darázsszúrás helye megduzzad, fájdalommal, viszketéssel párosul. A darázsszúrás egyes emberekre nézve igen veszélyes, van, akinél olyan allergiás következményekkel jár, hogy csak az orvosi segítség mentheti meg az életét. Különösen veszélyes a szemen vagy nyakon ért darázsszúrás. A darázsszúrás tünetei:
Védekezés a darazsak ellen
Mit tegyünk, ha darázsfészket találunk?
Ha feltűnően nagy méretű fészket látunk a házunk körül, amely akár lódarázsé is lehet, mindenképpen hívjunk professzionális segítséget, nehogy komolyabb bajunk essen. Az allergiások tudják, hogy tartaniuk kell a darazsaktól, de egy nem allergiás embert is életveszélybe vagy sokkos állapotba sodorhat, ha egyszerre túl sok fájdalmas csípés éri. A kisebb fészkeket és a papírdarazsak jellegzetes sejtes fészkeit a bátrabbak maguk is megpróbálhatják eltávolítani. Érdemes csakis késő este, sötétedés után és védőöltözetben nekilátni a hadműveletnek. A csüngő fészket óvatosan közelítsük meg, húzzunk rá műanyag zacskót vagy szövetzsákot, és jó szorosan kössük meg a tetején. Dobjuk a fészket egy vödör vízbe úgy, hogy nehezéknek egy követ helyezünk rá. Esetleg le is fagyaszthatjuk, hogy elpusztuljanak a benne lévő utódok. Jellegzetes fészküket esőtől védett zugba rakják, közel az élelemforráshoz. Ha a falban mélyen vannak a darazsak, érdemes szakembert hívni, aki speciális, erős porszívóval ki tudja a legmélyebb helyekről is szívni a rovarokat, elkerülve a káros vegyszerezést. A föld alatti fészkeknél is legyünk óvatosak, mindig több bejárata van! Keressük meg az összes létező kiutat, tömjük be mindet egy kivételével, amelybe forró - esetleg szappanos - vizet öntve elpusztíthatjuk a kolóniát.
Habár kártevők, a darazsak hasznos munkát is végeznek
Legtöbb ember a szorgos méhekkel szemben a darazsakat kifejezetten károsnak tartja, amelyek agresszív támadásaikkal megkeserítik a nyári szabadtéri programokat. Pedig a darazsak is rendkívül hasznos munkát végeznek: egyrészt igencsak kiveszik részüket a növények beporzásából, másrészt a kártevő és betegséghordozó rovarpopuláció szabályozásában is hangsúlyos szerepük van. A legtöbb parazita darázs a tojásait különféle kártékony rovarok testébe vagy ezek lárvái közé rakja le, a ragadozó fajták pedig élelem után kutatva vadásszák le a kártevő rovarokat. Rossz hírüket leginkább a lódarázs és a kecskedarázs kelti: csak ezek kerülnek kapcsolatba az emberrel a fullánkos darazsaknak csupán 1%-át adó Vespinae alcsalád fajai közül. Az emberek számára a darázs azért minősülhet kártevőnek, mert mikrobiológiailag az egyik legszennyezettebb élelmiszer-látogató. Mindenevő lévén rászáll bármilyen szerves eredetű hulladékra, állati és emberi végtermékre, dögökre. Emellett pedig agresszívan védelmezi a fészkét.
Nagyobb szervezettség, komolyabb technológia és fejlett szaktanácsadás szükséges az exportpiacokon történő előrelépéshez.
A fenntarthatóság és a környezetvédelem egyre fontosabb kritériumok már ebben a szegmensben is.
Kérdések, aggályok övezik a laborhúsok világát, egyelőre túl sok a megválaszolatlan kérdés.
Az Európai Unióhoz képest komoly lemaradásban van a mezőgazdasági fejlesztések szintje hazánkban.
Karácsonyi élelmiszerellátás az egyik főszezonnak az Európai Unióban, a termékpályák felkészülnek a fokozott keresletre.
”Egy újgenerációs mulcsvetőgép a mai klímán egy középgazdaságnak sem luxus, hanem realitás” - Pöttinger Terrasem a szakértő szemével