A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára, akiknek a téli álma akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Az MME szerint fontos lenne, hogy ezeknek a növényi halmoknak az elszállítása az esetleg alájuk költöző sünökre gondolva történjen meg. De – mint írták – még jobb lenne, ha a hullott lomb elhelyezése, komposztálása mind nagyobb részt helyben, a kertekben, parkokban történne, így biztosítva búvó- és táplálkozóhelyet a környék állatainak, köztük a sünöknek is.

Első lépés, hogy az ember lehetőleg ne vasvillával kezdjen neki a munkának, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassa át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bontja el.

A zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon figyelni kell a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül).

Kiemelt fontosságú, hogy az ember soha se gyújtsa fel helyben az ilyen rakásokat! 2021. január 1-től az önkormányzatok egyébként már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általános az egész országban. Ez azért lényeges, mert a lángok elől a sünök nem fognak tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, ezért megégnek.

Ha a lombhalom megbontásakor telelő sünt találunk, akkor lehetőség szerint tegyünk vissza rá kellő vastagságú rétegben leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készítsünk egy ilyen növényi halmot, és ez alá tegyük vissza a sünt

- olvasható az MME közleményében.