A szüret közepén ígéretesnek tűnik az idei évjárat Tokaj-Hegyalján. Erről Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke beszélt, aki azt is elmondta, hogy a napokban a száraz borok alapjául szolgáló szőlőket szedik, de egyes pincészeteknél már ki is erjedtek borok. Jó hír, hogy elindult az aszúszemek képződése és az aszúszedés is - olvasható a Világgazdaság oldalán. Az elnök megfogalmazása szerint az évjárat „klasszikusan alakul”, megfelelő csapadékmennyiséggel és jó hőösszeggel biztosítva a jó körülményeket a szőlőnek.

A bizakodás különösen akkor tűnik megalapozottnak, ha az ember összeveti az ideit a tavalyi évjárattal, amelyet Tokajban is meghatározott az egész magyar agráriumot sújtó aszály. A jelenlegi időjárás kifejezetten kedvező az aszúsodásra, és ahogy Molnár Péter fogalmazott,

kiváló párás reggeleink vannak, a folyók fölött képződő pára felhúzódik a szőlőültetvényekre, ami biztosítja az aszúsodás feltételeit, a nappalok pedig naposak, szépen tud töppedi a szőlő.

Több felvásárló már bejelentette, hogy vásárol aszúszemeket, az első osztályút általában kilogrammonként 3600, a másodosztályút pedig 2600 forintért. Tavaly ez 3000, illetve 2600 forint volt. A szőlő felvásárlási ára függ a minőségtől, jelenleg kilónként 120 forinttól 150-ig terjed a Hegyalján domináns fajták, a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály esetében. A felvásárlási ára a tavalyiakhoz képest általánosan némileg emelkedtek, de ez - csakúgy, mint az agrárium más ágazataiban - egyáltalán nem fedezi a költségnövekedést, az inputanyagok árának emelkedése itt is nagy gondokat okoz. A borászatok próbálják a piacon érvényesíteni, de ennek sikere az elnök szerint nagyban függ a kereskedelmi partnertől. 

A termés mennyiségéről még korai bármit mondani, azt mindig erősen befolyásolja a töppedés, az aszúsodás mértéke. Az viszont már az első szedésekből beérkező szőlők és az első kierjedt borok kóstolása alapján elmondható, hogy jó egyensúlyú, szép ízvilágú, ásványos borok készülhetnek 

- mondta Molnár Péter.

Csodás borok lehetnek idén, mégsem őszinte a borászok mosolya

A megnövekedett költségeket az ágazat régóta képtelen érvényesíteni az átadási árakban.

Az aszúszemeket kóstolva szintén megjelenik a gazdag ízvilág, és jó hír, hogy nagy arányban első osztályú minőséget szedtek eddig, ami egyrészt alapjául szolgálhat egy jó aszús évjáratnak, és mérsékelheti a termelési költségek növekedése miatti termelői veszteségeket is. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentésében ugyanakkor az szerepel, hogy a tokaji OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott) borok belföldi feldolgozói értékesítései ára idén január és augusztus között hektoliterenként 5285 forint volt, ami több mint 20%-os csökkenés a tavalyi, ugyanebben az időszakban mért 6695 forinthoz képest. 

A mennyiség ezzel szemben több mint 26%-kal, 118,7 ezerről 150 ezer hektóra nőtt. Az exportpiacokon hasonló, de mérsékeltebb arányú volt a változás. A szintén január elejétől augusztus végéig tartó időszakot vizsgálva ugyanis az AKI azt állapította meg, hogy az egy évvel korábbi 17,3 ezer hektóról 15,7 ezer hektóra, vagyis némileg kevesebb, mint 10%-kal csökkent a külpiacokon értékesített tokaji OEM borok mennyisége, áruk pedig a hektónkénti 74,3 ezer forintról 13,7%-kal, 84,6 ezer forintra emelkedett - vagyis az AKI mérése szerint továbbra is alacsonyabb, mint a belföldi ár.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa elemzése szerint egyébként tavaly 4757 hektárra adtak le szüreti jelentést a termelők, ami a borvidék területének 90%-a, de ebből ténylegesen csak 4089 hektáron szüreteltek szőlőt. Mégpedig összesen 204,8 ezer mázsát, ami 3,5 ezer tonnával haladta meg az elmúlt három év átlagát, de 59 ezer hektárral kevesebb a sokéves átlagnál.

Elfogy a nyereség: lejtmenetben a magyar borágazat

A régóta tartó kedvezőtlen trendek a teljes borszektort sújtják, de a kisebb szereplők különösen pengeélen táncolnak.