Varga Máté, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnökségi tagja, illetve a szakmaközi ügyekért felelős alelnöke, a Móri borvidék küldötte a lapnak elmondta, hogy tulajdonképpen minden olyan ügyes-bajos dolog, amellyel egy szőlő- vagy bortermelő találkozik, az valamilyen szinten a hegyközségi rendszeren fut át: ebbe a borpromóciótól kezdve egészen a konkrét közigazgatási ügyek intézéséig, minden beletartozhat. A másik a szakmai oldal: ide tartozik az önkormányzatiság, az eredetvédelmi rendszerek kidolgozása, a borpromóció, valamint kapcsolattartás a nemzetközi szervezetekkel. De a különböző jogszabályvéleményezési feladatok is, és természetesen az ország egyik legnagyobb és legelismertebb borversenyét az Országos Borversenyt is a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szervezi.

Az agrárminiszter szerint változás szükséges a magyar borágazatban

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében fokozni kell a kutatás-fejlesztési tevékenységet és azok támogatását a borágazatban.

Célunk, hogy minél több közigazgatási ügyet tudjanak a termelők, borászok elektronikusan intézni.  Ez egy több rendszert, az agrárminisztériumi, a Nébih-es és a hegyközségi rendszereket összefogó nagy informatikai projekt, aminek az utolsó fél évébe lépünk lassan, és nagyon bízunk benne, hogy jelentősen meg fogja könnyíteni a hivatali munkát mind a hegybírók számára, mind pedig a felhasználók, a szőlő- és bortermelők számára

- fogalmazott a szakember.

Kitért arra is, hogy a fiatal generáció nyitott, sőt el is várná azt, hogy elektronikus úton el tudja intézni a bürokratikus ügyeit, viszont ebben az ágazatban is van egy olyan réteg, aki az idősebb korosztályba tartozik, ők inkább a hagyományos, papír alapú ügyintézésnél maradnának vélhetőleg. Varga Máté elmondta, hogy Európai Uniós és nemzeti támogatások is vannak, amelyek nélkül gyakorlatilag kitermelhetetlen lenne az ágazatnak a fejlesztése. Magyarországon a szőlőágazatban a szerkezetátalakítási projektek azok, amelyek kiemeltek, tehát a szőlőültetvények megújítása, újratelepítése lenne a cél elsősorban. A szőlőtermesztés versenyképességében nem tartozunk Európában élvonalába, az országban nagyon sok az idős ültetvény, adott esetben magas tőhiánnyal és olyan támrendszerrel, amit nem lehet megfelelően gépesíteni.

Jönnek az új pályázatok: ezek a magyar termelők kaphatnak a milliárdokból

Úgy minőségében, mint technológiai hátterében is megerősödött a magyar borászat.

Van baj, nem is kevés

A klímaváltozás mellett a munkaerőhiány is nagy gondot okoz az ágazatban. A szőlőtermesztés, az agráriumban nem a legmagasabban kvalifikált munkaerőt igényli, és ez a munkaerő mostanra elfogyott. Ennek két oka is van: az egyik, hogy az a szakképzett, családját tekintve még a régi kultúrában, szőlőművelésben nevelkedett generáció kezd kikopni, tehát, aki még érez is elhivatottságot a szőlőművelés iránt, ők már nem nagyon tudnak elmenni a szőlőbe dolgozni, mert képtelenek rá fizikailag. A fiatalok közül pedig ma már nagyon kevés az, akinek tapasztalata van, még kevesebb, akinek képzettsége. Ők valami miatt nem is nagyon szeretnének kint a természetben dolgozni, ahol nyáron meleg van, télen hideg van, fúj a szél.

Megoldás a gépiesítés, és ezen a ponton csatlakoznék vissza a szerkezetátalakításhoz: pontosan ezért az új ültetvényeket már minden termelő olyan támrendszerrel, tőtávolságra, sortávolságra telepíti, hogy azokat gépekkel is művelni lehessen. De ehhez is komoly beruházásokra van szükség. És persze ma már sok mindent meg tudunk oldani gépekkel, de azért mégsem mindent, hiszen vannak olyan kitettségű ültetvények meredek területeken, amelyek nem gépesíthetők, vagy csak aránytalanul drágán. Itt ugye marad a kézimunka

- fejtette ki Varga Máté.

A teljes interjú ide kattintva elérhető.