Az őszi kirándulószezonban a nógrádi erdőkben túrázók is megtapasztalhatták, hogy ezek a 2–9 milliméteres rovarok szinte a semmiből bukkannak fel. Bár felépítésük és szárnyaik miatt a legyekre hasonlítanak, lapos, szívós testük és vérszívó életmódjuk inkább a kullancsokat idézi. Magyarországon leginkább a ló- és szarvaskullancsléggyel találkozhatunk. Ezek a fajok eredetileg madarak, valamint vadon élő és házi emlősök – például szarvasok, őzek, lovak és kutyák – vérét szívják, de az embert sem kímélik.

A kullancslégy akár veszélyes betegségeket is hordozhat, ám a legbosszantóbb tulajdonsága az elképesztő szívóssága. Hangtalanul landol, majd horgas lábaival olyan erősen megkapaszkodik a bőrön, a ruhán vagy a hajban, hogy egyszerű legyintéssel képtelenség eltávolítani. Mivel teste lapos és rugalmas, a hagyományos lecsapást gyakran sérülés nélkül átvészeli. Pillanatok alatt képes ellepni az embert, és előszeretettel mászik be a hajszálak közé vagy a ruházat alá, ahol nehezebb észrevenni.

Mivel a megszokott rovarriasztók nem nyújtanak ellene érdemi védelmet, a megelőzésre és a megfelelő fizikai eltávolításra kell helyezni a hangsúlyt. Erdei séták során elengedhetetlen a zárt ruházat, valamint a fejet és a nyakat védő sapka vagy kendő viselése. Ha a rovar már ránk szállt, a lecsapás helyett a legbiztosabb megoldás, ha egy papírzsebkendővel határozottan megfogjuk, és a körmünkkel erőteljesen összenyomjuk.

A címlapkép csak illusztráció.