Az elmúlt 10 napban 10-35 mm eső esett, miközben az átlag hőmérséklet 14-15 Celsius-fok volt, ami -3 fokkal elmarad a sokéves átlagtól. A kifejezetten hideg (2-4 fokos) reggelek és 15-18 Celsius-fokos napi maximumok után a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. Csapadékra a hét elején is számíthatunk, ezen túl kora nyári, az évszaknak megfelelő időjárás lesz jellemző. A szőlőre általában a fürtmegnyúlás vége jellemző, de egyes meleg, napos területeken a korai fajtáknál már a virágzás megkezdődött. Nagyon lassan, de növekednek a hajtások.
Mostanra átlagosan 2 növényvédelmi kezelést már elvégeztek a gazdák, készülnek a 3. fordulóra. Emellett a sorközök kaszálása, törzstisztítás és hajtásválogatás is zajlik.
Mi a helyzet a lisztharmattal?
A szakértő szerint egyelőre még csak elvétve fordul elő, a kórokozó számára kedvezőtlen, túl alacsony hőmérséklet miatt gyakorlatilag teljesen leállt a fertőzés. A kaliforniai modell napokon át 0 indexértéket jelzett, ami rendkívül ritka, az elmúlt 10 évben nem fordult elő. A modell laboratóriumi vizsgálatokon alapul, és egy 0 és 100 pont közötti index segítségével értékeli a lisztharmat kialakulásának kockázatát. A kockázatértékelési index elindításához három egymást követő napon legalább hat egymást követő órán át 21 és 30 Celsius-fok közötti hőmérséklet szükséges. Minden olyan napért, amikor hat vagy több egymást követő órában jellemző ez a hőmérséklet, 20 ponttal nő az index. Amikor ez nem teljesül, vagy a hőmérséklet meghaladja a 32 fokot, vagy 21 fok alá csökken, 10 pontot veszít az index. Az alacsony, 0~30-as indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó nem szaporodik. A 40~50-es index közepesnek tekinthető, és körülbelül 15 napos szaporodási időt jelent a lisztharmat esetében. A 60 feletti indexértékek azt jelzik, hogy a kórokozó gyorsan (5 naponta) szaporodik és nagy a járványos betegség kialakulásának kockázata.
Szinte biztos, hogy a 2025-ös évben nem fog erős járványhelyzet kialakulni, mivel kitolódott a fertőzés kezdete, alacsony mértékű a kórokozó gyakorisága és a legtöbb ültetvényben még nincs tünet. Ennek oka, hogy az aszkospórák jelentős része túl korán (április elején) szóródott, mikor még nem volt fogékony levélfelület. Ezt követően pedig nem volt a kórokozó számára kedvező időjárási körülmény. Jelenleg a modell 20-25%-os értéket mutat, de a jövő hét elején ez könnyen elérheti a 100%-ot. Tehát a lisztharmat fertőzésre nagy figyelemet kell fordítani. Védekezésre alkalmazhatja az ember többek között a fluxapiroxad, mefentriflukonazol és kén hatóanyagokat.
Hogy állunk peronoszpóra fronton?
Szinte minden borvidéken megjelent, kezelt és kezeletlen ültetvényekben egyaránt. Ha valaki olajfoltot lát, érdemes átgondolnia, mikor is történhetett a fertőzés és mikor védekezett a kórokozó ellen. A zoospórák a legtöbb területen május 4-5. között okozhattak fertőzést.
A védekezést a fenti két grafikon segíti. Az első grafikon a fertőzés befejezése utáni lappangási időt mutatja. Míg a másik grafikon a fertőzési nyomást szemlélteti. Fertőzést akkor kell feltételezni, ha a grafikonon az emelkedő görbe eléri az 100 %-os értéket. Az elsődleges fertőzéssel ellenőrizhető, hogy az időjárás alkalmas-e a sporangiumok kialakulására. Ez mindaddig kedvező, amíg a levelek nedvesek, vagy az eső utáni relatív páratartalom nem csökken 70% alá. A sporangiumok a hőmérséklettől függően 16-24 órán belül fejlődhetnek ki. A másodlagos fertőzés ellenőrzése akkor történik, ha a hőmérséklet 12 Celsius-foknál melegebb és a relatív páratartalom 95% felett van. A sporangium termelés mértéke 23 Celsius-fokig emelkedik. Ha ez a feltétel 50 foknál magasabb óránkénti hőmérsékleten tart, akkor azt kell feltételezni, hogy a sporuláció befejeződött, és új sporangiumok alakultak ki. Ha a hőmérséklet meghaladja a 29 fokot, akkor már nem történhet sporuláció, mivel a melegebb és szárazabb környezetben a sporangiumok gyorsan elpusztulnak. A tatai állomáson a modell május 5-8 között jelzett makrosporangiumra, majd azonnal el is indult a lappangási időt jelző görbe, ami május 21-én elérte a csúcsot, vagyis a tünet megjelenésére akkortájt számíthattunk.
Az Istvánffy-Pálinkás modell is jelzi a lappangási idő hosszát. Mivel 11-12 Celsius-fok körül volt az átlaghőmérséklet és csak lassan emelkedett, így a lappangási idő elnyúlt 15-16 napra. Vagyis a május 21. körül megjelent tünetek a hónap elején bekövetkezett fertőzés után alakultak ki. Ha védelem alatt állt a növény, az elegendő volt ahhoz, hogy a fertőzést elkerülje az ember.
Az időjárási körülmények a peronoszpóra mellett a feketerothadásnak is nagyon kedvezőek, az állomások már több lehetséges fertőzést is jeleztek. Érdemes a feketerothadás betegség modelljét is megvizsgálni Többek között a ditianon és a mefentriflukonazol kombinációja mindkét betegség ellen biztos védelmet nyújt.
Hogy állunk a kártevők terén?
A molyok rajzását is megzavarta a hideg, az eső és a szél. Voltak területek, ahol egyáltalán nem fogtak a csapdák, másutt akár napi 120-150 db-ot is gyűjtöttek. A rajzáscsúcs körülbelül 2 hete lezárult. A gubacsatka kártételét lassan kiheveri a szőlő. Sokhelyütt a virág-kezdeményeken is láthatóak a nemezek. Ritkán okoz jelentős kárt a kártevő, idén indokolt volt ellene a védekezés. Ugyanúgy a levélatkáknak is volt lehetőségük a hűvös időben jelentősebb kárt okozni.
A hidegben sokféle hiánytünet, többek között a vas- és a magnézium hiány is megmutatkozott. Javasolt ilyenkor a növénykondícionálók, a KNO3 lombtrágyák és a huminsavak használata.
