
Sötét korszak a magyar géppiacon? Újabb gyenge év jön
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A szeder a rózsafélék családjának Rosoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Csak Európában több mint 2000 fajta található.
A szeder jellemzői
A szeder népies magyar nevei a szederje, szedernye, fekete málna. Minden Rubus-fajta gyümölcse ember és állat kedvelt tápláléka. Sokan összetévesztik a fekete eperfával. A szeder Európa, Észak-Afrika, Elő-Ázsia és Észak-Amerika mérsékelt zónáiban honos. Napos helyektől félárnyékosig fordul elő, például világos erdőkben, ill. azok szélén, mészben- és nitrogénben gazdag talajon. Természetes élőhelyüket az erdők, cserjések, erdőszélek, tisztások jelentik. Édes-fanyar ízű gyümölcseik az ősz elején érnek be. A szeder többnyire fás szárú növények szárnyasan összetett levelekkel, több méteres, horgos tüskékkel borított, ívesen lehajló hajtásokkal. Apró, húsos, csonthéjas terméseik a kúpos vackon csoportosan elhelyezkedve jellegzetes „szedertermést” alkotnak. A szeder kúszónövény és 0,5-3 m magasra nő. A szárai fajta szerint idővel többé-kevésbé tövisessé válnak és fásulnak. A tüskék elősegítik a növény biztonságos növekedését és védenek a kártevők ellen.
A szeder felhasználása és termesztése
A szeder természetesen fogyasztható nyersen, használhatjuk sütemények készítéséhez, de készíthetünk belőle lekvárt, gyümölcszselét és italt is. Ha nem tudjuk frissen elfogyasztani vagy feldolgozni, akár fagyaszthatjuk is, úgy sem fog csalódást okozni. A szeder ültetési helyéül napos, szélvédett, nem fagyzugos helyet válasszunk. Azt pedig mindenképp igyekezzünk elkerülni, hogy fagyzugos helyre ültessük! A tüske nélküli fajták érzékenyebbek a fagyokra, mint a tüskések, de utóbbiak se kerüljenek fagyzugos helyre. Azt is tartsuk szem előtt, hogy van-e elég helyünk hozzá. Ahhoz, hogy a tövek megfelelően tudjak terjeszkedni, növekedni egymástól legalább 2,5 m-es távolságra kell ültetni őket egymástól, illetve támrendszerre is szükség van.
Legjobban középkötött, humuszban gazdag, homokos vályogtalajba ültetve fejlődik, fontos, hogy jó levegő és vízgazdálkodású, tápanyagokban gazdag talajba ültessük a töveket. A kiültetett szedernövény szárait 20-25 cm-re vissza kell vágni. Az első évben csak 1-2 hosszú vesszőt hagyjunk meg, de ezeket máris kötözzük a támberendezéshez, hogy minél több napfényt kapjanak. A szeder nyáron fejlődő hónaljhajtásait július-augusztusban vissza kell vágni, hogy a hónaljrügyek megerősödjenek, mert ezekből indulnak ki a jövő évi termőhajtások. A szedernek egyelőre nincs olyan betegsége, amely ellen rendszeresen kellene védekezni.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.