Az igazi állattenyésztők olyan emberek, akik elsősorban saját meggyőződésből foglalkoznak állatok tartásával, tenyésztésével, akik vállalják nap mint nap a küzdelmet a boldogulásért, akiknek a nagyobb része nem fogja feladni még ilyen rettenetesen nehéz és kevés reménnyel kecsegtető helyzetben sem. Ugyanakkor az nem lehet, hogy magunkra hagynak bennünket azzal a mondással, hogy a piac majd megoldja ezt a helyzetet is, vagy azzal, hogy a túltermelés és versenyképtelenség miatt alacsonyak a felvásárlási árak, ezért jót tesz majd az, ha kevesebb termelő marad.

Vannak olyan körülmények, amiken tudunk változtatni és vannak olyanok, amelyeken nem, amikhez alkalmazkodnunk kell, akár tetszik, akár nem. A felvásárlási ár és az időjárás olyan külső tényezők, amelyekhez alkalmazkodnunk kell akkor is, ha ez nem egyszerű, vagy ha úgy gondoljuk, jobbat érdemlünk. Az idei év ebben a tekintetben katasztrofális, hiszen mindkét külső körülmény egyszerre fordult nagyon rossz irányba: a brutális aszály mellett drámaian alacsony felvásárlási árak alakultak ki.

A Copa Cogeca nemrég készített egy felmérést arról, hogy a tagállamok mezőgazdaságát miként érintették az idei év piaci és időjárási anomáliái. Az anyagból világosan kiderül, hogy a nyári aszály és hőhullám legnagyobb állattenyésztési hatása a tömegtakarmány-bázis romlása, különösen Közép- és Nyugat-Európában. Ebben a régióban csökkent a leginkább a legelőfű, a széna és a kukoricaszilázs mennyisége, amit még tetézett a minőség romlása is. Sajnos kijelenthető, hogy a rendkívüli aszály súlyosan veszélyezteti a magyar állattenyésztés takarmányellátását, valamint a termelő és különösen a tenyészállományok megőrzését.

És itt engedjenek meg egy nagyon fontos kitérőt a tenyészállományokkal kapcsolatban. Azzal sokan tisztában vannak, hogy a genetikai alapok minősége a sikeres termelés egyik, ha nem a legfontosabb eleme. Azt már sokkal kevesebben tudják, hogy a genetikai alapok fejlesztését a tenyésztőszervezetek szakmai irányításával és koordinálásával végzik a tenyésztők. Ehhez a munkához az EU lehetőséget biztosít a tagállamoknak nemzeti keretből támogatást nyújtani. A MÁSZ nevében évek óta küzdünk azért, hogy az agrárkormányzat ismerje el a hazai tenyésztés-szervezés jelentőségét és szerepét a termékpályák és ágazatok sikerében. Ennek legjobb fokmérője, hogy milyen mértékben használja ki a magyar kormány a tenyésztés-szervezési támogatás uniós szabályok adta lehetőségét. Az elmúlt években az általunk előre kiszámolt és a tárcának megadott számok ellenére rendre alultervezték a tenyésztési támogatások keretét, amit eddig minden évben a kérésünket meghallgatva kiegészítettek.

Idén a választások előtti költekezés miatt az év második felére nem maradt erre sem forrás, ami pont a legkomolyabb teljesítményvizsgálatokat végző tenyésztőszervezeteket rajtuk keresztül pedig a tenyésztőket érintette.

A 2027-es költségvetésbe 2,5 milliárd forint támogatási keret jóváhagyását kértük az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztertől annak érdekében, hogy a tenyésztés-szervezési rendszer fennmaradhasson és ennek köszönhetően a magyar tenyészállatok és szaporítóanyagok továbbra is a legversenyképesebbek legyenek a piacon. Nagyon reméljük, hogy a döntéshozók megértik és felismerik ennek a szakterületnek a kulcsszerepét a termékpályák és az egész ágazat sikerességében.

E kitérő után térjünk vissza az aszály következményeire, amelyek súlyos takarmányellátási nehézségeket okoznak. Miközben az őszi kalászosok a sokéves átlaghoz képest elfogadhatóan teljesítettek, a tavaszi vetésű kultúrák – különösen a kukorica – súlyos károkat szenvedtek. A rendkívül alacsony hazai kukoricatermés miatt 1,5–2 millió tonna importra szorulnak az állattenyésztési ágazatok (éves igényük kb. 600 ezer tonna) és a kukorica ipari felhasználói (éves igényük kb. 2,5 millió tonna). A takarmányhiány és a piaci krízis a tej- és sertéságazatban okozza a legnagyobb veszteséget, aminek mértéke meghaladja a 150 milliárd forintot.

Az idei évben legalább 1,5–2 millió tonna kukorica importra szorulunk, aminek a beszerzése legolcsóbban Ukrajnából lehetséges, ahol az árak a régiónkban jellemző szinthez képest jelentősen, mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabbak.

A súlyos helyzetre tekintettel az állattartók és takarmánygyártók szakmai szervezeteivel közösen levélben fordultunk az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszterhez, hogy a kormány ideiglenesen engedélyezze az ukrán kukorica importját. Rövid távon az ukrán import beengedése megoldást jelenthet, hosszabb távon pedig a vetésszerkezetünk, a földművelési gyakorlatunk és ezzel párhuzamosan a takarmányreceptúrák módosítása, a gyepek szerepének erősítése, ideiglenes gyepek telepítése, vagyis a szárazuló klímához jobban alkalmazkodó növénytermesztési és állattenyésztési termelési rendszerek mielőbbi kialakítása és alkalmazása segíthet.

A tejelőmarha állományokat a takarmányhiány mellett a hőstressz is rosszul érintette: csökkent a tejtermelés, romlott a reprodukciós teljesítmény, ami 2027-re áthúzódó hatásokkal járhat. Több európai ország tejtermelő gazdaságában ennek hatására megindult a korai selejtezés és az állománycsökkentés. Hazánkban is sajnos tudok néhány olyan telepet, ahol a tejelő állomány értékesítéséről döntöttek a tulajdonosok.

A hőstressz a legelő állatokat is érintette, ennek következtében a húsmarhák, de főleg a nagyobb arányban szezonálisan ivarzó juhok esetén a szaporulati mutatók akár 15-30 százalékkal is romlottak. Ennek levét jövőre isszuk meg, hiszen ennyivel kevesebb borjú és bárány fog megszületni.

Hazánkon kívül Ausztria, Csehország, Franciaország, Spanyolország és Dél-Németország is küzd az aszállyal. A kiszáradt legelők, a csökkenő takarmánytermés miatt a húsmarha- és juhtartók előre hozták értékesítéseiket és a selejtezést. Ez növeli a vágóállat-kínálatot, ami rövid távon a felvásárlási árakat, hosszabb távon pedig a termelési potenciált csökkenti.

A jelentés szerint az aszállyal sújtott országok általában az állandó gyepek hozama 36%-kal maradt el a sokéves átlagtól, és az állattartók hónapokkal korábban megkezdték a téli takarmánykészletek etetését.

A hazai kérődző ágazatokat a szemes, a szálas- és a tömegtakarmányok hiánya együttesen sújtja. A Duna-Tisza közén több helyen a megszokott szénatermés 10-20 százalékát tudták csak betakarítani, a Nyugat-Dunántúlon mintegy 30 százalékos a kiesés. A széna piaci ára ennek következtében több térségben a duplájára vagy még annál is jobban megdrágult.

Észak-Európa ugyanakkor lényegesen kedvezőbb a helyzetben van. Finnországban például kifejezetten jó a tömegtakarmány mennyisége és minősége, ami jól mutatja az aszály rendkívül egyenlőtlen európai hatását.

Összességében tehát nem egyszerűen termeléskiesésről van szó. A kimerült téli takarmánykészletek, az állománycsökkentés, a romló reprodukció, a magasabb takarmányköltség, valamint az alacsony felvásárlási árak miatt a sertés-, a tej-, a húsmarha- és juhágazatokban 2027-re áthúzódó strukturális hatások várhatók.

Az állattenyésztők nagyrésze olyan helyzetben van, hogy nem akar és nem is tud hirtelen termelési rendszert váltani. A piachoz, a klímához való alkalmazkodás a mi szakmánkban nemcsak sok pénzt, de időt is igényel. Sokan végeztek el nagyon jelentős fejlesztési beruházásokat, aminek a pozitív hozadékát akkor fogják érezni, ha jobbra fordul a helyzet. Jelenleg nincs olyan állattenyésztési ágazat vagy termékpálya, ahol nyereség képződne.

A több lábon állás idén azt jelenti, több fronton veszítünk csatát, de nyerni azt nem lehet.

Reményt keltő az agrárkormányzat azon elképzelése, hogy erősíteni szeretnék a magyar termékek piacvédelmét. Az új fogyasztói generáció, akik a mi gyerekeink, egyre távolabb kerülnek a mezőgazdaságtól, a legtöbben közülük állattartó telepet csak messziről látnak. Véleményük viszont van az állattenyésztésről, amit nagy részben befolyásol a közösségi médiában látott információk halmaza.

Hiába termelünk kiváló minőséget, hiába dolgozunk jól, ha ezt nem tudjuk megfelelőlen láthatóvá tenni.

Az ismert eredetű, a nyomon követhető és minőségi élelmiszerek jelentősége felértékelődik. Ezekre alapozva készül az Új Élelmiszer-Magyarország Program, amiről Kaposváron a MÁSZ által szervezett Állattenyésztők Napján tartott előadásában Búza László államtitkár úr beszélt. A program célja, hogy a hazai fogyasztók hozzáférhessenek a bizonyítottan magasabb hozzáadott értékű magyar élelmiszerekhez.

Sok és sajnos egyre több a kihívás, amivel az állattenyésztőknek nap mint meg kell küzdeniük. Egy dolog viszont nem változott: a jövő sikereit továbbra is jelentős mértékben a tudás és innováció határozzák meg. Burgert Róbert egykor így fogalmazott: „A gondolkodás ingyen van”, Einstein pedig azt mondta: „a gondolkodás az emberi tevékenység legnehezebb formája, ezért űzik ilyen kevesen”. A gondolkodás tehát ingyen van, mégis kevesen űzik. Legyünk mi azok, akik közösen gondolkodnak, hogy sikeres magyar állattenyésztést építhessünk!