Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta, hogy az aszály rendkívül súlyosan érinti Magyarországot, mivel a havi csapadékmennyiségek jelentősen elmaradnak az optimálistól. Kiemelte, hogy az üvegházhatású gázok felmelegítő hatása már közel kétszáz éve ismert, ennek ellenére a társadalom hosszú időn keresztül nem fordított kellő figyelmet a következményekre.
Végleg leáldozott a hagyományos öntözésnek? Ez a megoldás jöhet helyette
Kitért továbbá arra is, hogy a kialakult helyzet egyértelműen emberi tevékenység következménye. A természetes üvegházhatás ugyan nélkülözhetetlen a Föld élhető klímájának fenntartásához, a problémát azonban a légkörbe kerülő többlet üvegházhatású gázok jelentik, amelyek kibocsátásához számos esetben a mezőgazdasági termelés is hozzájárul. Ezeknek a kibocsátásoknak a csökkentése elengedhetetlen. A hőhullámokra és a hőingadozásokra pedig egyre gyakrabban kell készülnünk a jövőben. Mindez pedig egyre nagyobb teret adhat a károsítóknak is. Erről Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben csak a súlyos veszteségek ébresztik rá az ágazat szereplőit a probléma valódi jelentőségére.
Riasztást adtak ki: 20 éve nem látott csapás fenyegeti Magyarországot
Az aranyszínű sárgasággal kapcsolatban kiemelte, hogy a betegséget teljesen megszüntetni már nem lehet, csak visszaszorítani, mivel a kórokozó tartósan jelen marad a hazai szőlőtermesztésben. Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége, amely jelentős terméskiesést és akár a tőkék pusztulását is okozhatja. A fertőzés következtében a terméshozam 20-50%-kal csökkenhet, miközben a beteg növények száma rövid idő alatt drasztikusan növekedhet. Bár a fitoplazma az emberi egészségre nem jelent veszélyt, gazdasági hatása rendkívül súlyos, ezért az Európai Unió karantén károsítói között szerepel. A fertőzött tőkék fejlődése visszamarad, a hajtások gyengék maradnak, a levelek sodródnak, sárgulnak vagy vörösödnek, később pedig elszáradnak.
A vesszők nem fásodnak megfelelően, a bogyók zsugorodnak és minőségük romlik. A tünetek több más fitoplazmás betegséghez hasonlíthatnak, ezért biztos azonosításukhoz laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A kórokozó önállóan nem képes terjedni, legfontosabb terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A rovar a fertőzött növényből szívogatás közben veszi fel a fitoplazmát, majd továbbadja azt az egészséges tőkéknek. A betegség új területekre elsősorban fertőzött szaporítóanyag révén kerülhet be. Ahol nem védekeznek megfelelően a kabócák ellen, ott az ültetvények akár 80-100%-a is megfertőződhet, és a fogékony fajták néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak.
Óriási károkat okoz ez a betegség Magyarországon: szörnyű, mire képes
A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság országos felderítési és megfigyelési rendszert működtet, figyelemmel követi a kabócák jelenlétét, valamint kötelező növényvédelmi intézkedéseket ír elő a fertőzött térségekben. A fertőzött és tünetes tőkéket meg kell semmisíteni, a környező területeken pedig fokozott ellenőrzést és rendszeres védekezést rendelnek el. A termelők számára ezért kiemelten fontos az ellenőrzött szaporítóanyag használata, a tél végi nyesedék megsemmisítése és a kabócák elleni rendszeres rovarölő szeres kezelés.
Molnár Ákos, mint mondta, a szakma egy ötpilléres akciótervet dolgozott ki az aranyszínű sárgaság visszaszorítása érdekében, amelynek alapjai az intenzív felderítés, az integrált növényvédelmi intézkedések alkalmazása, a szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése, a fertőzött tőkék gyors eltávolítása, valamint a nem művelt ültetvények felszámolása. Útóbbi esetben jogszabályi változás is lesz: a teljes ültetvény felszámolására vonatkozó fertőzöttségi küszöbérték 30%-ról 20%-ra csökken.
A helyzet súlyosságát az is jól jelzi, hogy korábban a kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára. Erről itt írtunk részletesebben:
Fizet az állam a termelőknek, hogy kivágják ezeket az ültetvényeket
Molnár Ákos pedig bízik abban, hogy ez az összeg nemcsak megmarad, hanem esetleg tovább is növelnék. mindez kulcsfontosságú lenne, hogy eredményesen fel tudjanak lépni a termelők a betegség ellen.
Ha nem sikerül megállítani a terjedést, akkor néhány év alatt a teljes magyar borágazat veszélybe kerülhet.
