
Nem jött be a magyar gazdák számítása: váltani kell erről a növényről is?
Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
Az édeskömény már igen régóta az emberiség életének része, amit jól mutat az, hogy neve a gyógyító növényeket felsoroló egyiptomi papiruszokon is szerepelt.
Gyökerének, levelének, de főleg magjának szélhajtó, tejszaporító, sőt szemgyógyító hatásával évszázadokon át szolgálta az embert. A magyar népi gyógyászatban szintén használták, mégpedig szemborogatásra. AZ ernyősök családjába tartozik, erőteljes növekedésű, többéves, lágyszárú növény.
Termesztés és ápolás
A meleget és a napfényt kedveli, a gyors keléshez pedig nagyjából 15 oC-os talajhőmérsékletet igényel. Télen hótakaró nélkül, főleg laza szerkezetű talajokon gyakori a részleges vagy akár a teljes kifagyás. Virágzás és termésérés idején magas hőmérsékletet igényel (20-23 oC-ot). Termesztés során lehetőleg biztosítsuk a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag, vályog- vagy homokos vályogtalajt. csírázáskor és szárba indulástól legnagyobb a vízigénye. Virágzáskor viszont az esős és a hűvös időt sem kedveli.
Jó előveteménye különböző gabonafélék és az előzőleg jól trágyázott kapások. Amire oda kell figyelni területválasztás során, hogy ne legyen se arankával, se maszlaggal fertőzött a talaj. Mindezek mellett fordítsunk időt a talajelőkészítésre is, ami az őszi mélyszántással kezdődik, majd folytatódik annak tavaszi elmunkálásával. Márciusra kellő nedvességtartalmú, aprómorzsás vetőágyat kell készíteni. A hiányos és a túlzott nitrogén is csökkentheti a télállóképességét. A betakarításra az első évben általában októberben kerül sor, a második-harmadik évben viszont már akár szeptemberben lehet aratni.
Betegségek és kártevők
Elengedhetetlen a mérgező és a karantén gyomnövények eltávolítása (persze, ha felbukkannak), ilyen a foltos bürök, az aranka vagy a csattanó maszlag is. A poloskafajok az egyik fő károsítói, melyeknek száraz években óriási lehet a kártételük, mintegy 80-90%-os terméskiesést is okozhatnak. Az antraknózist okozó Mycosphaerella anethi Magyarországon is megjelent, ellene permetezéssel lehet védekezni.

Az idei évben tapasztalt nehézségek ellenére sem rendült meg a magyar termelők bizalma a napraforgóban.
2026-ban a hőség és az aszály is komoly hatással volt a hagymatermesztésre Magyarországon.
Ez így nem mehet tovább: ingyenes vízből nem lesz biztonságos öntözés Magyarországon.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.