Szabó Péter és Pongrácz Rita klímakutatók az elmúlt öt évtized hazai éghajlatváltozását vizsgálva arra jutottak, hogy a vízellátottság romlása egyértelműen a melegedés számlájára írható. A folyamat egy képzeletbeli vödörhöz hasonlítható, amelyben a növekvő hőmérséklet drasztikusan felgyorsítja a párolgást, így hiába érkezik nagyjából ugyanannyi eső, mint korábban, a víz sokkal hamarabb eltűnik a rendszerből, felgyorsítva a kiszáradást.

Ennek következtében a hazai klíma jelentősen átalakult. Míg az 1970-es és 1980-as években Magyarország egésze a "kissé meleg" klímaövbe tartozott, mára az ország területének fele átcsúszott a délebbre jellemző, "közepesen meleg" kategóriába. Az előrejelzések alapján éghajlatunk a jövőben egyre inkább Közép-Spanyolország, Észak-Görögország és a Duna-delta mai viszonyaihoz fog hasonlítani.

Mindezek ellenére a csapadékeloszlás nem válik teljesen mediterrán jellegűvé, ami azt jelenti, hogy a téli csapadék nem fogja többszörösen meghaladni a nyárit, a két félév vízmennyisége várhatóan kiegyenlített marad.

A megváltozott és egyre szárazabb környezet azonban komoly kihívás elé állítja a természetes növényzetet és a hazai mezőgazdaságot. A ma elterjedt, hagyományos haszonnövények termesztése egyre nehezebbé válik, ezért elkerülhetetlen a szárazság- és hőtűrőbb fajtákra való átállás. Ezt a kényszerű váltást ugyanakkor jelentősen lassíthatják a helyi talajtulajdonságok, valamint a továbbra is fennálló fagyveszély.