MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A Cered térségében eredő, mintegy 105 kilométer hosszú vízfolyás medréből a 2022-es aszály után 2026 nyarára ismét több helyen teljesen eltűnt a víz. Kápolna, Verpelét és Szajla térségében már csak a mélyedésekben maradt meg néhány tócsa, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint pedig a Tarnát tápláló mellékágak többsége is kiszáradt. Ahhoz, hogy a vízszint érdemben emelkedjen, kiadós esőzésre lenne szükség a teljes vízgyűjtő területen.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenség ökológiai szempontból rendkívül súlyos. A Tarna kiemelten értékes élőhely, hiszen a korábbi, 2022-ig lezárt kutatások összesen 41 halfajt mutattak ki a folyóból, köztük 12 védett és egy fokozottan védett fajt. A vízben olyan ritkaságok élnek, mint a sujtásos küsz, a kövicsík, a halványfoltú küllő vagy a magyar bucó. A kiszáradással nem egyszerűen a víz tűnik el, hanem maga az élőhely szűnik meg. A folyó elszigetelt szakaszokra szakad, és ha a vízrendszer teljesen kiürül, egy későbbi újratöltődés után sem garantált, hogy minden faj képes lesz visszatelepülni. Négy évvel ezelőtt a folyó középső szakasza több mint másfél hónapig volt teljesen száraz, ami már akkor is komoly károkat okozott.
A Tarna esete azonban messze túlmutat az ökológiai veszteségeken, és egy sokkal kiterjedtebb társadalmi problémára világít rá. A hazai kis- és közepes vízfolyások vízhozamát jelentős részben a felszín alatti vizek táplálják. A patakok eltűnése egyértelműen jelzi a mélyben lévő vízkészletek apadását, ami azért kritikus, mert Magyarország ivóvízellátásának mintegy 95 százaléka éppen ezekből a felszín alatti forrásokból származik.
A folyó elmúlt öt éven belüli második kiszáradása éles figyelmeztetés. Világosan megmutatja, hogy a csapadék helyben tartása, a vízkészletek tudatos megőrzése és a vízfolyások természetes állapotának helyreállítása már régen nem csupán természetvédelmi ügy, hanem hosszú távú, létfontosságú érdek.













