A cikkek szerint úgy tűnik, Iránban megkezdődött a visszaszámlálás az országos katasztrófa előtt.
A Szilvásváradon található Szalajka-patak felső szakasza és a Fátyol-vízesés kiszáradt.
A klímaváltozás miatt több tíz hektárnyi idős kocsányos tölgy száradt ki Gemencen.
Egyre nagyobb veszélyt jelentenek a tüzek a magyar erdőkre a klímaváltozás miatt.
Hazánk egyedülálló természeti kincse víz nélkül maradt, a Szalajka-patak medrét levelek borítják.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
A klímaváltozás következtében egyre súlyosabb aszályok és növekvő tűzveszély fenyeget.
Vészesen pusztul az erdőállomány Romániában, az okok között megtalálhatók környezeti és emberi tényezők is.
Nemcsak a szántóföldeken, de az erdőgazdálkodásban is egyre fontosabbá válik az aszálykezelés.
Az elmúlt három évben 120 centimétert csökkent a vízszint, és a tó jelenleg a kiszáradás jeleit mutatja.
Kiemelkedő sikerrel zárult a Fővárosi Önkormányzat első Önkéntes vízadás programja itthon.
Az 1970-es években merült fel először egy átfogó vízvédelmi rendszer kialakítás a Balaton vízminőségének megóvása érdekében.
Egy új mobilapplikáció segítségével most bárki segíthet feltérképezni hazánk kiszáradó vizeit.
Megdöbbentő látvány fogadja az Upponyi-hegységbe látogatókat, a térség meghatározó vízbázisának számító Lázbérci-víztározó medre nagyrészt szárazon áll.
A korábban vöröshomokkő- és agyagbánya helyén kialakult tó medre szinte teljesen száraz.
A 20-25 fokos napi hőingás, ami jelenleg jellemző itthon, rendesen megterheli a szervezetünket.
Részben az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek miatt ma már fokozottan jelentkezik az erdők száradása itthon.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Idén nyáron is teljesen kiszáradt egy csaknem 100 hektáros területű tó az Alföldön.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
Rendeletben jelentette be a kormány a hitelmoratóriumot az adósok bizonyos körének.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
