A 20-25 fokos napi hőingás, ami jelenleg jellemző itthon, rendesen megterheli a szervezetünket.
Részben az egyre kiszámíthatatlanabb és ritkább dunai árvizek miatt ma már fokozottan jelentkezik az erdők száradása itthon.
Az időjárás és a gazdasági helyzet is egyre jobban szorongatja a magyar halászati ágazatot.
Idén nyáron is teljesen kiszáradt egy csaknem 100 hektáros területű tó az Alföldön.
A klímaváltozás és az arra való felkészülés nem csak az erdőkre, az erdőgazdálkodásra is kihat.
Országosan ezer vízügyi szakember dolgozik az aszály elleni küzdelemben Magyarországon.
Már az űrből készített műholdfelvételeken is kivehető az aszály miatt kiszáradt növénytömeg.
Brutális aszály sújtotta Magyarországot 2022-ben, és ha így megy tovább, idén sem lesz jó évünk.
Országszerte készítettünk fotókat az egyre szárazabb tájról – várható, hogy a napokban még tovább romlik a helyzet.
A növénynek nagyon gyorsan kellene egy kiadós eső, de egyelőre az előrejelzések szerint erre nincs sok esély.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Összehangolt válaszokra van szükség az erdőgazdálkodásban a klímaváltozás kihívásaira.
A Homokhátság szárazodása felgyorsult az utóbbi évtizedekben, amit jól mutat, hogy az elmúlt négy évben mindössze 644 nap nem minősült száraznak.
A tavaszi, nyári időszakban, amikor erős a besugárzás, a felmelegedő, kiszáradt talajfelszín fölött időnként porördögök.
A klímaváltozás hatására tömegesen pusztulnak a lucfenyők a visegrádi füvészkertben.
Egy ENSZ által készített tanulmány szerint az Antarktisz kivételével a Föld szárazföldi területeinek 40%-a már most száraznak minősül.
Mostanra jobban kiszáradt a Nagyszéksósi Bivalyrezervátum, mint a nyári kánikulák idején.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A klímaváltozás miatt inthetnek búcsút a magyarok az eddig ismert ősznek és télnek.
A már két hónapja tartó nagyon meleg és nagyon száraz idő hatására teljesen elpárolgott a víz az Orosháza mellett fekvő tavakból.
A szakemberek szerint egyre inkább az alternatív talajművelési megoldások felé fordulnak a magyar gazdák.
A pozsgásokra nálunk inkább dísznövényként gondolunk, pedig a világ számos részén zöldségként, gyümölcsként, takarmányként vagy gyógynövényként termesztik őket.
Különösen üdítő, hogy az új stratégia nagyobb figyelmet fordít az ökológiai gazdálkodásra.
Az aszály, az erős forint és a takarmányhelyzet romlása is szűkíti a gazdálkodók mozgásterét.
Ha azt szeretnénk, hogy a saját termésből még télen, sőt akár tavasszal is ehessünk, a megfelelő szedési idő és a tárolás is nagyon fontosak.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.
