Ahogy azt az Agrárszektor több cikkben is megírta, napról napra egyre súlyosabb az aszály Magyarországon, az elmúlt hónapok csapadékhiánya és az utóbbi hetek melegedése miatt már komoly kiszáradás sújtja a termőterületeket. Országszerte vannak ilyen téren problémák, de a legrosszabb a helyzet most is az Alföldön. Ráadásul, mivel nem várható az elkövetkező napokban csapadék, várhatóan még tovább romlik a helyzet. Évek óta szembe kell nézniük a termelőknek az aszállyal, 2011 óta több olyan időszak is volt, ahol nagyon nagy területeket érintett a szárazság itthon.

2015-ben volt a legkritikiusabb a helyzet, akkor 83,3 ezer km²-en volt aszály itthon, ami azt jelenti, hogy hazánk 89 százalékát szárazság sújtotta. Ha csak a közeli éveket nézzük, 2020 és 2023 szerencsés volt, de emlékezzünk vissza 2022-re, amikor az ország 85 százalékát érintette az aszály, összesen 78,7 ezer km²-t. De a tavalyi év sem volt jobb, akkor hazánk 80 százalékán volt szárazság.

Jóllehet az idei év, valamint az elmúlt szezonok tapasztalata is az, hogy a klímaváltozás következtében Magyarország egyre inkább aszályveszélyeztetett területté válik, a kiszáradás egyre durvább méreteket ölt minden nyáron, amely mostanra már hőhullámokkal is társul. Ráadásul az aszály sokszor nem is csupán nyári jelenség, az elmúlt években már a téli csapadék-, illetve hóolvadék-hiány is száraz hónapokat, téli aszályt eredményezett.

Magyarországon 1901 óta 2011-ben volt a legszárazabb év, akkor 420 mm esett egy év alatt. Siófokon mindössze 287 mm, míg Budapesten 291 mm hullott abban az évben. Voltak az elmúlt évtizedekben is száraz éveink, 2000-ben például Szegeden csupán 203 mm csapadék volt.