A rendezvény megnyitóján Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter hangsúlyozta: a magyar agrárium jövője az együttműködésen múlik. Mint fogalmazott, „eljött az őszinteség kora”, és ma már nem az a legfontosabb kérdés, hogy ki mekkora területen gazdálkodik, hanem az, hogy képesek-e közösen, hatékonyan működni az ágazat szereplői. A miniszter szerint a tejpiaci válság, az aszály, valamint a sertéspiacon jelentkező problémák olyan kihívások, amelyeket egyetlen gazdálkodó sem tud egyedül megoldani. Kiemelte: a tudás és a szakmai együttműködés szerepe felértékelődik, a kormány pedig partnerként kíván együtt dolgozni a gazdatársadalommal.

Arra kérek mindenkit, hogy működjön együtt velünk, mert mindenkinek kíváncsiak vagyunk a véleményére

- fogalmazott Bóna Szabolcs, hozzátéve, hogy közösen kell megtalálni azt az utat, amerre tovább haladhat a magyar agrárium és élelmiszeripar.

Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy az Alföld mindig meghatározó szerepet töltött be a hazai mezőgazdaságban, ugyanakkor az ágazat jelenleg komoly gazdasági, piaci és állategészségügyi kihívásokkal néz szembe. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztés jóval több egyszerű termelői tevékenységnél: generációkon át öröklődő életforma, amelyben a gazdáknak ünnepnapokon és nehéz körülmények között is helyt kell állniuk.

A vezérigazgató szerint a rendezvény egyik legfontosabb szerepe, hogy találkozási pontot biztosítson a szakma szereplőinek, ahol tapasztalatokat oszthatnak meg, kapcsolatokat építhetnek és közösen kereshetnek válaszokat az ágazat problémáira. Külön kiemelte a fiatalok szerepét is, szerinte ugyanis kulcsfontosságú, hogy a következő generáció értéket és jövőképet lásson az agráriumban, valamint megismerje az innováció és a fenntarthatóság jelentőségét.

Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere arról beszélt, hogy a rendezvény a város egyik legjelentősebb idegenforgalmi eseménye, miközben a mezőgazdaság történelmileg is meghatározó szerepet játszik a térség életében. Hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás mára az egyik legsúlyosabb kihívássá vált, ezért a vízmegtartás kérdésében is sürgős lépésekre van szükség.

Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának dékánja a tudás és a gyakorlat kapcsolatának fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy egyre több olyan kutatás és fejlesztés zajlik az egyetemeken, amelyek közvetlenül hasznosíthatók a gazdaságokban és a szántóföldeken is. Szerinte a klímaváltozás miatt kialakult helyzet rendkívül nehéz, ezért az alkalmazkodóképesség fejlesztése kulcskérdés lesz az agráriumban.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora arról beszélt, hogy az elmúlt másfél évtizedben nem volt akkora érdeklődés a rendezvény megnyitója iránt, mint idén. Hangsúlyozta, hogy Magyarország agráradottságai kiválóak, de ez önmagában már nem elegendő ahhoz, hogy a 21. század kihívásainak megfelelő mezőgazdaság épüljön ki. A rektor szerint ma már nem az a kérdés, hogy meg lehet-e felelni a kihívásoknak, hanem az, hogy az agrárium, az oktatás és az innováció képes-e közös platformként működni.

Mint fogalmazott, a laboratóriumokban megszülető eredményeknek meg kell jelenniük a gyakorlatban, a földeken és a gazdaságokban is. Gyuricza Csaba kiemelte: a magyar mezőgazdaság jövője azon múlik, hogy mennyire sikerül növelni az alkalmazkodóképességet, valamint képes lesz-e az ágazat olyan szakembereket képezni, akik a jövő kihívásaira is választ tudnak adni.