A 2022-es súlyos aszályhoz hasonló helyzet alakulhat ki Magyarországon, mivel május közepe óta az ország jelentős területein gyakorlatilag nem hullott csapadék. A tartós szárazság miatt a növényzet már most sárgul az ország több pontján, miközben a szántóterületek egyre nagyobb részét érinti a vízhiány, holott a betakarítási időszak csak most kezdődött el - írta a Világgazdaság.

Nem zárható ki, hogy idei aszály súlyossága a 2022-eshez mérhető lesz, azaz a mezőgazdaság nemhogy nem tudja felfelé húzni a gazdaságot, hanem ismét negatív lesz a növekedési hozzájárulása, ez pedig újabb szög lenne az idei gazdasági növekedés koporsójába

– nyilatkozta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

A helyzetet súlyosbítja, hogy bár tavasszal és május elején még hullott jelentősebb csapadék, a téli hónapokban kevés eső esett, így a talaj mélyebb rétegei kiszáradtak. Egyes szakértők szerint a jelenlegi állapot rosszabb, mint 2022-ben, amikor az "évezred aszálya" sújtotta az országot, és a mezőgazdaság 0,9 százalékponttal csökkentette a GDP-növekedést. Ez különösen aggasztó, mivel a legtöbb elemzőház éppen ekkora, mintegy 0,9 százalékos növekedést prognosztizál Magyarország számára 2024-re. Az év elején már amúgy is gyenge gazdasági adatok születtek, és bár a következő negyedévekben gyorsulás várható, ehhez több nemzetgazdasági ágazat pozitív hozzájárulására lenne szükség.

Regős Gábor hangsúlyozta, hogy bár a mezőgazdaság súlya önmagában nem meghatározó a gazdaság egészét tekintve, a szektor teljesítményének ingadozása jelentősen befolyásolhatja a GDP alakulását. Míg 2017 és 2021 között a mezőgazdaság hatása minimális volt, korábban előfordult, hogy akár 2 százalékponttal is hozzájárult a növekedéshez, vagy éppen visszafogta azt, mint 2022-ben (-0,9 százalékpont) vagy 2023-ban (+1,2 százalékpont). A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a rossz termés várhatóan nem csak Magyarországot érinti majd, ami a mezőgazdasági termékek árának emelkedéséhez vezethet, tovább növelve az inflációs nyomást.

A június közepén elindult aratási szezon első tapasztalatai alapján az őszi árpából gyenge vagy közepes termés várható. Míg az őszi vetésű gabonafélék viszonylag jól átvészelhetik a vízhiányt, a tavaszi vetésű növények, különösen a kukorica és a napraforgó esetében jelentős lehet a kár.

Emlékezetes, hogy 2022-ben a kukoricatermés a felére, mindössze 2,8 millió tonnára esett vissza a 2021-es 6,5 millió tonnához képest. A repce és a napraforgó betakarított mennyisége is 31, illetve 29 százalékkal csökkent akkor, ami az energiaválsággal együtt jelentősen hozzájárult az élelmiszerárak drasztikus emelkedéséhez.

Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint azonban a jelenlegi helyzet valamivel kedvezőbb, mint 2022-ben volt. A kormányzat intenzíven dolgozik a vízmegtartási képesség javításán: a most futó és tervezett fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi 200 millió köbméter helyett egy év múlva már másfél milliárd, jövő év végére pedig akár hárommilliárd köbméter csapadékot is vissza lehet majd tartani és felhasználni öntözésre.

Az államtitkár elmondta, hogy jelenleg mintegy 120 ezer hektáron van lehetőség öntözésre, és évente 80-90 ezer hektárt öntöznek meg ténylegesen a gazdálkodók. A következő években zajló fejlesztéseknek köszönhetően azonban ennek többszörösén válhat lehetővé a vízpótlás. A kormány emellett ösztönözni kívánja a gazdák együttműködését is, mivel a víz megtartásához és az öntözéshez kapcsolódó költségek megosztásával hatékonyabb és fenntarthatóbb gazdálkodás valósítható meg.