Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az elmúlt években jelentősen megváltozott Magyarország éghajlata, és egyre szárazabb időjárási viszonyok alakultak ki. Elmondta, hogy a különböző klímaforgatókönyvek alapján nagy valószínűséggel tovább emelkedik majd az éves középhőmérséklet, ami hosszú távon alapvetően alakíthatja át a hazai mezőgazdaság működését. Hozzátette, hogy miközben a csapadékmennyiség várhatóan nem változik jelentős mértékben, annak eloszlása egyre szélsőségesebbé válik, a magasabb hőmérséklet pedig fokozza a párolgást, ami súlyos aszályhelyzeteket eredményezhet.
A szakember szerint a biodiverzitás csökkenése és a kártevők elleni védekezés nehézségei szintén egyre komolyabb problémát jelentenek majd a következő években. Hangsúlyozta, hogy a fenntartható gazdálkodás ma már nem pusztán elméleti kérdés, hanem olyan gyakorlati szükségszerűség, amely megváltoztatja a gazdálkodásról alkotott korábbi szemléletet. Kiemelte, hogy a támogatáspolitikának is alkalmazkodnia kell ehhez az új helyzethez, és fontos szerepet tölthetnek be azok a zöld támogatások, amelyek segítik az új agrárkörnyezeti gyakorlatok elterjedését.
Gyökeresen átalakulnak a támogatások: ez vár a magyar gazdákra 2028 után
Ma már átalakul az, hogy mit értünk normális gazdálkodás alatt, és ezért fontos, hogy ezt segítse a támogatáspolitika is
– hangsúlyozta Papp Gergely.
Hozzátette, hogy a talajszerkezet javítása, a vízmegtartás növelése, a talajtakarás vagy akár a füves és fás védősávok kialakítása mind olyan kérdések, amelyekkel a jövőben egyre intenzívebben kell foglalkoznia a magyar agráriumnak. A szakmai főigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy a jelenlegi KAP-rendszerben már most megjelentek azok az elemek, amelyek a fenntarthatósági célokat támogatják. Elmondta, hogy növelték a támogatható területek körét és több agrárökológiai programot is elfogadtak. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy 2028 után várhatóan jelentősen átalakul az uniós támogatási rendszer, és jelenleg még nem lehet pontosan látni, milyen forrásmennyiség áll majd rendelkezésre a magyar agrárium számára.
Papp Gergely szerint valószínűsíthető, hogy a jövőben a területalapú és állattenyésztéssel kapcsolatos pályázatokat összevonhatják és a támogatási összegek csökkenése sem zárható ki. A szakember kitért arra is, hogy az új támogatási rendszerek bevezetésének első évei mindig nehézségekkel járnak, és az új AKG-rendszer esetében is természetes velejáróként jelentek meg a kezdeti problémák. Véleménye szerint az agrárközigazgatás túlzott széttagoltsága és az egyes szervek közötti kommunikációs nehézségek sok esetben közvetlenül a gazdálkodóknál okoznak problémát. Hangsúlyozta, hogy a jövőben jóval nagyobb rugalmasságra lesz szükség a szabályozási rendszerben, miközben a falugazdász-hálózat szerepe továbbra is kiemelten fontos marad a termelők támogatásában.
Göbölyös Károly, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakértője arról beszélt, hogy az AKG-támogatások esetében továbbra is rendkívül nagy az érdeklődés a gazdálkodók részéről, ami jól mutatja, hogy a termelők nyitottak a környezeti vállalások és a fenntarthatóbb gazdálkodási gyakorlatok irányába. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a gyakorlatban nagyon sok nehézség jelentkezik, különösen az időjárási szélsőségek miatt. Elmondta, hogy az év során több alkalommal is történtek könnyítések és gyakorlati módosítások, amelyek segítették a gazdálkodókat a vállalások teljesítésében, ezeknek azonban az idei évben lesz igazán érzékelhető a hatásuk.
A szakember szerint pozitívum, hogy a Magyar Államkincstár márciusig gyakorlatilag teljes egészében teljesítette a kifizetéseket, ami rendkívül fontos volt a termelők számára a tavaszi munkák finanszírozásához. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelenlegi klimatikus környezetben már az is komoly kihívást jelenthet, hogy a gazdálkodók megfeleljenek egy-egy vetésszerkezeti vállalásnak. Hozzátette, hogy a támogatási rendszernek a jövőben sokkal inkább olyan hidat kellene képeznie, amely egyszerre biztosítja a gazdálkodási rugalmasságot és a támogatások megtarthatóságát.
Teljesen átírták a fontos támogatás naptárát: törölték a nyári határidőt
Göbölyös Károly kiemelte a MobilGazda rendszer jelentőségét is, amely szerinte komoly segítséget nyújthat a gazdálkodóknak a problémák dokumentálásában. Elmondta, hogy például egy kiégett lucernaterület esetében fényképes bizonyítékokkal lehet igazolni a károkat, ami később fontos lehet a vis maior kérelmek benyújtásánál. Hangsúlyozta, hogy a szankciók súlyossága miatt ma már elengedhetetlen a megfelelő dokumentáció és az előrelátó tervezés. Véleménye szerint a gazdálkodóknak nem egyetlen évben kell gondolkodniuk, hanem teljes támogatási ciklusokban, különösen azért, mert az időjárási viszonyok folyamatosan változnak. Úgy fogalmazott, hogy számos korábban megszokott időpont és gyakorlat mára eltolódott, így például a kaszálási időpontokkal kapcsolatos szabályokat is érdemes lenne újragondolni.
Paragi Márton, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára arról beszélt, hogy a termelők részéről továbbra is sok negatív visszajelzés érkezik az AKG-kifizetésekkel kapcsolatban. Elmondta, hogy számos gazdálkodó még mindig nem jutott hozzá időben a támogatásokhoz, miközben a költségek már jóval korábban jelentkeztek az üzemek működésében. Szerinte különösen problémás, hogy sok esetben az ügyintézés félúton elakad, ami bizonytalanságot okoz a gazdálkodóknál és komoly likviditási nehézségekhez vezethet.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy a nagyobb üzemek és a kisebb családi gazdaságok hasonló problémákkal szembesülnek, amikor a támogatási rendszer gyakorlati működéséről van szó. Véleménye szerint a jelenlegi szankciórendszert és támogatási feltételeket úgy kellene átalakítani, hogy azok a mai gyorsan változó környezetben is működőképesek legyenek. Hozzátette, hogy bár történt előrelépés az elmúlt időszakban, továbbra is túlzottan erősen érvényesül a „mindent vagy semmit” szemlélet, amely akár kisebb hibák esetén is jelentős támogatásvesztést eredményezhet a gazdálkodóknál.
Paragi Márton szerint a termelők alapvetően partnerek a zöld átállásban és a fenntarthatósági vállalások teljesítésében, ugyanakkor ezeknek komoly költségvonzata van, amit a szabályozásnak és a támogatáspolitikának is figyelembe kellene vennie. Úgy látja, hogy a társadalom részéről sok esetben nem jelenik meg kellő mértékben annak felismerése, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás költségeit részben a mezőgazdaság viseli és fontos hogy társadalmilag mindenki vállalja a felelősséget a szén-dioxid kibocsátást tekintve.
Ellentmondásos év kezdődik: krízisek és beruházások között a mezőgazdaság
, a Magyar Államkincstár osztályvezetője arról beszélt, hogy 2024-ben teljesen új pályázati és jogkövetkezmény-rendszer lépett életbe, amely jelentősen megváltoztatta az AKG-programok működését. Elmondta, hogy március 31-ig a kérelmek 98 százalékát sikerült lezárni, ugyanakkor ez nem minden esetben jelentett pozitív döntést, mivel számos ügyben szankció alkalmazására is szükség volt. Hangsúlyozta, hogy az elutasítások és levonások jelentős része abból fakad, hogy sok gazdálkodó túl sok vállalást tesz, amelyeket később már nem tud teljesíteni.
A szakember szerint a korábbi évekhez képest lényegesen szigorúbb szankciórendszer működik, hiszen a korábbi 1-3-10 százalékos levonások helyett ma már akár 50 százalékos támogatáscsökkentés is előfordulhat bizonyos esetekben. Hozzátette, hogy májusban megkezdik azoknak az ügyeknek az újrafeldolgozását is, amelyek további ügyintézést igényelnek, és ezek lezárását várhatóan május végéig szeretnék befejezni. Salamonné Ebele Eszter kiemelte, hogy továbbra is lehetőség van vis maior kérelmek benyújtására, amelyek segítségével a gazdálkodók mentesülhetnek bizonyos szankciók alól, ugyanakkor ezeknek szigorú jogszabályi feltételei vannak. Elmondta, hogy a kérelmeket megfelelő bizonyítékokkal és dokumentációval kell alátámasztani, különösen azokban az esetekben, amikor az időjárási körülmények vagy egyéb külső tényező akadályozza a vállalások teljesítését.
Semmiképpen ne rutinból kérelmezzen senki, meg kell nézni pontosan, milyen vállalások és kötelezettségek vannak
– hangsúlyozta Salamonné Ebele Eszter.
Hozzátette, hogy az ellenőrzések során sok esetben olyan hibák merülnek fel, amelyek egyszerű figyelmetlenségből adódnak, például a határidők elmulasztása vagy tiltott növényvédő szerek alkalmazása miatt. Ugyanakkor szerinte bizonyos szabályok és határidők felülvizsgálata is indokolt lehet, mivel a jelenlegi időjárási körülmények mellett sok esetben egyszerűen nem tarthatók a korábban megszokott munkafolyamatok és időpontok.
