A mezőgazdaság egészében vannak kihívások, sőt, krízishelyzetek, amelyeket külön-külön is kezelniük kell a gazdáknak, valamint a finanszírozóknak egyaránt – derül ki az Agrárszektor témában készített körképéből.                

A mezőgazdaság minden ágazatában vannak nagy kérdések jelenleg. Nem gondoltuk volna, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora változás áll be a körülményekben, ezért most minden alágazatban tudnék problémát említeni

- mondta az Agrárszektornak Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette:

A legnagyobb problémát egyértelműen a tej termékpályán látjuk.

Elképesztő mértékű tejfelesleg köt ki Magyarországon, dömping érkezik Nyugat-Európa felől. Van olyan termékkör, amelyben 30-60 százalékos az importmennyiség növekedése, például egyes sajtok esetében. A szakértő hozzátette: ez nagyrészt a vámháborúnak, az EU piacán tapasztalható túltermelésnek, a pangó termékeknek köszönhető. Hangsúlyozta:

Mindez felhívja a figyelmet a magyar élelmiszeripar gyengébb versenyképességére. Abban a pillanatban, hogy kiéleződik a verseny, azonnal látszik, hogy nem elég versenyképes a magyar feldolgozás. Ez alapvetően volumenbiznisz, itt látszik, hogy nagyon kicsik vagyunk.

A sertéspiacon is lehetnek még nagyobb gondok

Hollósi Dávid szerint egyelőre kérdéses még, hogy meddig tart a jelenleg fennálló helyzet a tejpiacon, de valószínűleg nyár előtt nem rendeződik a helyzet. A sertéspiacon némileg hasonló folyamatokat látunk, igaz, itt talán van esély a korábbi rendeződésre. A háttérben itt is elsősorban a vámháború hatása áll. További rizikót jelent Spanyolország állategészségügyi státusza: ha az afrikai sertéspestis megjelenik a legnagyobb sertéstartónak számító Aragóniában, akkor a harmadik országok exportkorlátozásai miatt várhatóan hatalmas mennyiség marad az EU piacán.

Ennek egy része pedig szintén Magyarországon köthet ki.

Az ügyvezető igazgató szerint 2026-ban a szántóföldi növénytermesztés szereplői mindenekelőtt a csapadékmennyiségre figyelnek majd. Hollósi Dávid attól tart, hogy nem lesz kedvező időjárás, mert a tendenciák, a tudományos számítások, az elmúlt öt év tapasztalatai, mind azt mutatják, hogy az eddigi folyamat megy tovább.

Aki az Alföldön kukoricát tervez vetni öntözés nélkül, annak azt javaslom, kétszer is gondolja át a döntését.

A szakértő szerint nagy kérdés az is, hogy a szőlőkben terjedő fitoplazmát meg lehet-e állítani, készen áll-e arra a borásztársadalom, illetve a hatóságok, hogy megtegyék az ehhez szükséges lépéseket.

A szőlőágazat sorsa biológiai értelemben hosszú távra eldőlhet 2026-ban.

Hozzátette: a mezőgazdaság összes területe közül jelenleg a kertészet üvegházi termelésre szakosodott szegmense és a baromfiágazat brojlertartó része van a legjobb helyzetben. Ez a két terület az, amely leginkább védett a külső hatások ellen, és a termékeire tartósan van kereslet, kedvelt élelmiszernek bizonyulnak a fogyasztók körében. A baromfihús esetében ugyanakkor figyelembe kell venni azt, hogy a sertéshús helyettesítő terméke, így, ha a sertésárak esnek, az valamilyen szinten magával ránthatja a csirkeárakat is.

Körültekintőek lesznek a bankok

Hollósi Dávid az agrárfinanszírozásról is beszélt az Agrárszektornak. Mint mondta, a forgóeszköz-finanszírozásnál kiemelt feladat lesz 2026-ban, hogy lejárnak a kríziskeretekre három évvel ezelőtt leszerződött Agrár Széchenyi Kártyák, és tömegével kell majd meghosszabbítani őket.

Kérdés lesz, hogy milyen támogatással, milyen áron, milyen összegben tudjuk ezeket meghosszabbítani. Az újbóli leszerződés nem lesz automatikus, új banki döntést igényel az ügyfél pénzügyi helyzetét és ágazati hátterét is figyelembe véve. A bankok ugyanis el szeretnék kerülni, hogy mindez veszteségfinanszírozásba forduljon át.

A bankok számára ugyanakkor a legfontosabb feladat a beruházások finanszírozása lesz az új évben, a KAP ST pályázatokhoz kapcsolódóan. Itt az ügyvezető igazgató szerint az lesz a legfontosabb kérdés, hogy mekkora lesz a bankok kockázati étvágya.

Azt hiszem, hogy a jó ügyfelekért tolongani fognak a bankok, a kevésbé jók közül pedig szemezgetni fog a finanszírozói szektor.

Fontos ugyanakkor azt is látni, hogy éppen a sertés- és a tejpiaci helyzet miatt az érintett szereplők óvatosak, nem sietnek a beruházásokkal, hiszen előbb érthető módon látni szeretnék a piaci folyamatok rendeződését – tette hozzá.

Nagy változások a vetésszerkezetben

A szántóföldi növénytermesztésnél azt várjuk, hogy a kukorica vetésterülete még alacsonyabb lesz, mint az idei évben, és szerintem 2026-ban lesz az első év, amikor a napraforgó vetésterülete adott esetben megelőzheti a kukorica területét

- mondta el az Agrárszektornak Szabó István, az OTP Agrár értékesítési igazgatója, aki kiemelte: csapadék szempontjából az idei ősz, illetve a tél eleje kedvezőbb, de egyelőre nem látható, hogy mit hoz a tavasz és a nyár. Az állattenyésztés esetében a szakember a sertéságazatnál vár egy felpattanást egy pár hónapon belül, úgy véli, hogy a mostani sertéshús-krízis előbb megoldódik, mint a tejpiaci probléma.

Az előbbi esetében én húsvét környékére gondolok, talán addigra rendeződik a sertéspiac Európában és Magyarországon is, véleményem szerint a tejpiacnak egy picit hosszabb idő kell, talán jövő május-június környékén már túlleszünk a mostani alacsony árakkal jellemzett időszakon.

A jövő év a pályázatokról fog szólni

A finanszírozás fő mozgatórugója 2026-ban a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervben foglalt beruházások megvalósítása, de a hitelállomány növekedését illetően a nagy áttörést nem a jövő évre, hanem 2027-re várja a szakember.

Ezen a téren, akár 1000 milliárd forintos hitelállomány növekedés is elképzelhető lesz az elkövetkezendő időszakban. Nagyon sok pályázati támogatói okirat kint van már a nyerteseknél, és várható az, hogy jövő áprilisáig a támogatói okiratok 80-85 százaléka megérkezik. Ha a teljes keretet, 1500 milliárd forintot nézzük, akkor ez reális. A jövő évben a bankszektor kőkemény munkával próbálja meg az ügyféligényeket finanszírozói oldalról kielégíteni.

A kockázatokat gondosan mérlegelik majd

Szabó István hozzátette: bár nagy kataklizmákra nem számít, ha mégis lesznek ilyenek, akkor azokhoz alkalmazkodni kell a bankszektor oldaláról, illetve termelői oldalról is. Ha reálisan nézzük a gazdasági folyamatokat, akkor előbb-utóbb a jegybanki alapkamatnak is csökkennie kell, amelynek révén olcsóbbá tud válni a banki finanszírozás. A kérdés a különböző szabadkereskedelmi megállapodásoknak a megkötése, illetve ezeknek a hatásai lehetnek, de a szakember úgy véli, ezek nem befolyásolják a már érkező támogatói okiratok révén megvalósuló beruházások sorsát.

Azzal egyetértett Szabó István is, hogy a bankok a kockázat tekintetében alaposan meg fogják vizsgálni az ügyleteket, és különböző érzékenységvizsgálatoknál be kell majd bizonyítani azt, hogy váratlan események esetén is viszonylag rövid időn belül el tudják viselni a kilengéseket a finanszírozott szereplők. Hozzátette:

úgy gondolom, hogy ezek a beruházások pont azért készülnek el, hogy az önköltséget lejjebb vigyék, az energiahatékonyságot javítsák, a kapacitást még inkább előtérbe helyezzék, és ebből a szempontból biztos, hogy nagyon sok kérdése lesz a bankoknak a hitelfelvevők irányába.             

Az év eleje kemény lesz

Jelenleg az állattenyésztés a baromfiszektort leszámítva most nehezebb helyzetben van, de bízom benne, hogy az elmúlt évek megtermelt eredményei révén a szereplők kibírják ezt az átmeneti időszakot

- mondta el az Agrárszektornak Demeter Zoltán, K&H Agrárüzletágának vezetője. Hozzátette: 2026 egészen biztosan alacsony árakkal fog indulni a sertéshús és a tej esetében is, bár a növénytermesztésben sincsenek magas árak jelenleg. A szakember abban bízik, hogy az új év első vagy második negyedévében normalizálódnak az árak, és visszaemelkednek arra a szintre, ahol az önköltség felett vannak.

Jelenleg ugyanis a nyerstej és a sertés esetében is az önköltség alatt van a piaci ár, vagyis ezek termelése most veszteséges és ez így lesz 2026 elején is.

A szakember hozzátette: az, hogy a növénytermesztéssel mi fog történni, tényleg nagyon nehéz megmondani. Ezen a területen az egyenletesebb és főleg bővebb csapadékban lehet bízni, amely jobb termésátlagokat hozna magával.

Indulnak a beruházások, de lesznek óvatos szereplők is

Az agrárfinanszírozás terén a legfontosabb feladat az új évben a pályázatok és a nyomukban érkező beruházások banki lebonyolítása lesz a pénzintézetek számára. Mint Demeter Zoltán elmondta, a bankok készen vannak ezzel a kamattámogatott termékkel, már több szerződésük is van, és érkeznek a támogatói okiratok is, az eddigi tájékoztatások alapján várhatóan tavaszra meglesznek azok a lényegi támogatói döntések, amelyek az állattenyésztés, élelmiszeripar, üvegházak, öntözés, illetve a kertészet, valamint a tárolók esetében lehetővé teszik a beruházások megkezdését. Demeter Zoltán is megjegyezte:

Nagy kérdés, hogy az alacsony árak, amelyek most jellemzik a sertéspiacot és a tejtermelést, elbizonytalaníthatják-e a szereplőket, lassítani fogják-e a beruházásokat.

A szakember szerint a nagyobb szereplők az árak alakulásától függetlenül is megvalósítják a fejlesztéseket, valamint az élelmiszeripar esetében sem vár lassulást. A kisebb és közepes szereplők esetében már más a helyzet, ők valószínűleg kivárnak, amíg az árak rendeződnek. Hangsúlyozta:

A bankok részéről nincs elbizonytalanodás, továbbra is erős a bizalom a szektor iránt. Tartósan elhúzódó alacsony árszint esetén viszont feszültség, likviditási gondok adódhatnak. Ilyen esetekben valóban érdemes kicsit várni a beruházások elkezdésével.

Demeter Zoltán is úgy látja ugyanakkor, hogy a bankok között komoly verseny lesz az erős, jó ügyfelek kapcsán, őket szívesen finanszírozzák, hiszen esetükben az adósságszolgálati képesség kiváló, ezért jó ügyfeleknek bizonyulnak.