Hárslevelű

A hárslevelű egy régi magyar fajta, minden borvidékén termesztik, de legelterjedtebb Tokaj-hegyalján és a Villány-Siklósi borvidéken.

A hárslevelű jellemzői

A hárslevelű a Tokaji borvidék jellemző fajtája, ahol furminttal keverve a Tokaji aszút állítják elő belőle. A Tokaji hegység északi, szlovákiai részén és Dél-Afrikában szintén termelik. Hazánkban egyébként körülbelül 1600 hektáron termelik, aminek 20%-át a Tokaji borvidék teszi ki, ezt követi az Egri borvidék és Villány. A hárslevelű október első felében érik, fürtje nagy (akár 40cm-re is megnőhet), hengeres, laza, néhol villás elágazásban végződik. Gyakran a furminthoz szokták hasonlítani, azzal összevetve bora általában illatosabb, lágyabb, könnyebben érő és könnyebben érthető. Maga szőlő is korábban érik, mint a furmint, savai elegánsak, kedvesek, jó cukorgyűjtő, jól aszúsodik. Löszös talajon különösen lágy és kedves borokat ad. A fahordós érlelést meghálálja. Kevés maradékcukor kifejezetten széppé teheti, bár száraz iskolázásban is kitűnő.

Száraz borként a hárslevelű sűrű, testes, zöldesarany színű, erős fűszer, virágpor- és virágillatú ital. A hárslevelű kedves és sokoldalú szőlőfajta, mivel a száraz, könnyedebb stílustól, az egészen édes, kifejezetten magas cukortartalommal rendelkező eszenciáig készülnek belőle borok. A könnyedebb, egyszerűbb száraz, félszáraz vagy félédes hárslevelűk virágos-körtés jegyeikkel, selymes, olajos textúrájukkal a mindennapok kellemes kísérői, amelyeket fiatalon, általában a legutolsó évjáratokból érdemes választani.