Czinege Erik (Kwizda Agro Hungary Kft. plant nutrition innovation manager) arról beszélt, hogy a sikeres gazdálkodáshoz ma már rendszerszintű gondolkodásra van szükség. Önmagában egy-egy terület kiemelése nem elegendő, mivel a mezőgazdaságban minden folyamat összefügg egymással.
A régi, megszokott megoldásokkal sok esetben már nem lehet eredményesen reagálni a szélsőséges és hektikus körülményekre, ezért a gazdálkodóknak nyitottnak kell lenniük. Így kell a saját technológiájukat is felépíteni.
Gyekiczki Bernadett, a Gaiago talajélet-mérnöke és terepi értékesítési vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magas hőmérséklet és az erős napsugárzás miatt a talajok szervesanyag-tartalma egyre gyorsabb ütemben csökken Magyarországon. Ez a folyamat nemcsak a talaj fizikai szerkezetét, hanem biológiai és kémiai működését is jelentősen befolyásolja. Hangsúlyozta azt is, hogy a talajromlás folyamata megfelelő technológiákkal és tudatos gazdálkodással megállítható, sőt visszafordítható is lehet. Véleménye szerint a talaj szervesanyag-készletének helyreállítása az egyik legnagyobb lehetőség a jövő mezőgazdaságában.
Kádár Zoltán, az Omya Hungaria Kft. agrárkereskedelmi vezetője elmondta: a magyarországi talajok közel fele savanyú kémhatású, miközben mintegy egymillió hektáron kalciumhiány is tapasztalható. Ez jelentős hatással van a növények fejlődésére, a terméshozamokra, valamint a talaj szerkezeti stabilitására is. A szakember szerint a talajvizsgálatok eredményeit ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a megfelelő tápanyag-ellátottság alapvetően határozhatja meg a termelés sikerességét. Mindemellett még egy fontos dologra hívta fel a figyelmet: az aszály ma már nem mezőgazdasági, hanem nemzetgazdasági kérdés.
Lőrincz Attila, a Péti Nitrokomplex ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a tápanyag-utánpótlás során különösen fontos a megfelelő időzítés és a növények fenológiai állapotához igazított trágyázás. Mint fogalmazott, nem mindegy, mikor, milyen formában és milyen mennyiségben kerül ki a műtrágya a földekre. Hozzátette: az idei évben a gazdálkodók legnagyobb problémáját az aszály és az alacsony terményárak jelentették, amelyek komoly nyomás alá helyezték az ágazatot. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője kiemelte: a gazdálkodóknak ma már valóban rendszerben kell gondolkodniuk, amelynek egyik legfontosabb eleme a talajélet megőrzése.
A termőföldekből folyamatosan tűnnek el bizonyos mikroelemek, miközben csökken a talaj vízmegtartó és regenerációs képessége.
Czinege Erik a kerekasztal-beszélgetés során kitért arra is, hogy a termelés során elsősorban azt kell pótolni, amire a növénynek és a talajnak valóban szüksége van. Mint fogalmazott, ma már számos vizsgálati módszer és adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy pontos képet kapjanak a gazdálkodók a talaj állapotáról és a hiányzó tápanyagokról. Gyekiczki Bernadett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar piacon mára rendkívüli inputanyag-dömping alakult ki, ami jelentősen megnehezíti a gazdálkodók számára a pontos és szakszerű tájékozódást.
Miközben a hivatalos kutatóintézetek komoly forráshiánnyal küzdenek, egyre inkább az inputanyaggyártó cégekre hárul annak bemutatása, hogy az egyes készítmények milyen mire, milyen hatással vannak.
