Az agrár-környezetgazdálkodásban részt vevő földeknél is több módon lehet feltölteni a talajok szervesanyag-tartalmát.
Szinergikus szemléletmódra van szükség a növényt érő stresszhatások hatékony kezeléséhez.
A komposztálás régóta ismert módszer, napjainkban pedig egyre nagyobb népszerűségnek örvend.
A szerves vagy komposztált trágya őszi kijuttatáskor elkezd bomlani, és két évig adja le a tápanyagot.
A talajok értéke is csökken, ha kockabálákban füstölik el a következő évi termések jó részét!
A komposzt kifejezetten jótékony hatással van a növényeinkre is és a talajminőséget is tudja javítani.
Fel kell készülni az extrém jelenségek gyakoriságának és szélsőségességének megnövekedésére.
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.
Már a talaj képződése is elképzelhetetlen biológiai aktivitás nélkül és ez a talaj korának előrehaladtával sem változik.
A talajromlás és az erózió világméretű probléma, aminek okai lehetnek természetesek és emberi hatásra kialakultak egyaránt.
Az egyre több lehetőséggel bővülő myKWS programot Molnár Dániel, a Bayer FieldView rendszerét a digitalizáció és növényélettan összefüggésében Hajdu Attila mutatja be.
Egyre többen élnek Magyarországon is a szénmegkötő gazdálkodás nyújtotta előnyökkel.
A talajtakarás biztosítása véd az erózió ellen, segíti a talajéletet, a szervesanyag-képződést, a talajszerkezet javítását, a vízvesztés megelőzését.
A szakemberek arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát?
Októberben sem szabad ölbe tett kézzel ülni, még mindig akad egy-két elintézendő feladat a támogatásokhoz kapcsolódóan is.
Megérkeztek az "Alsóban az élet" program eredményei.
Fontos szerepet játszanak az aminosavak a talajélet javításában.
Ez lenne a jó termés titka?
Egyre több figyelmet érdemelnek a talajok.
Újabb kedvelt gyümölcsök kerülhetnek veszélybe.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.