MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!
December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.
A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.
Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről!
A legtöbben szemétbe dobnánk a konyhai, növényi hulladékot, akik viszont komposztálnak, azok jól tudják: ezek mind aranyat érnek. Ha úgy döntünk, jobban belemélyednénk a komposztolásba és a ládánkba szívesen telepítenénk egy gilisztacsaládot, jó ha tudjuk, ők is szívesen fogyasztják majd el ezeket a zöldségeket, gyümölcsöket, sőt a tojáshéjat is. Szakemberek szerint a komposztáló giliszták kb. 2-3 évig élnek. Eközben folyamatosan fejlődnek, három-négy havonta megduplázzák a számukat. Ráadásul mindig éhesek - testtömegük felét zabálják fel minden nap. Körülbelül négy hónapig tart, amíg a giliszták egy tálcát élelmiszer-hulladékból komposztot készítenek, de ahogy ez megtörténik, sokkal gazdagabb komposztot kapunk, mint bármilyen más technikával. Az így keletkezett komposzt baktériumainak és mikrobáinak száma közel tízezerszerese lesz a normál komposzthoz képest.
Hogyan kezdjem el?
Talán még kevesen ismerik a komposztálásnak azt a módját, amikor a kertészek gilisztákat vetnek be a folyamat felgyorsítása érdekében. Ha ezzel a módszerrel szeretnénk kísérletezni, érdemes a folyamat mögé nézni, hogy megértsük miről is van szó. Ha férgeket, gilisztákat teszünk a ládánkba, a komposztot ezek az apró élőlények állítják majd elő. Elsőre talán nem tűnik szimpatikusnak a gondolat, de sokan a saját lakásukban nézik végig, ahogy komposztládájukban végbemegy az állatok által végzett folyamat. Persze, mint minden hasonló tevékenységnek, úgy a gilisztákkal, férgekkel való komposztálásnak is megvannak a maga szabályai. Ha kedvünk támadna ehhez az alternatívához, néhány dologra érdemes odafigyelni:
- Szükségünk van egy komposztáló tartályra, amelyen alul szellőzőlyukakkal vannak ellátva. Ez lehet egy láda vagy egy nagyobb műanyagdoboz is. Attól függ mekkora a gilisztafarmot telepítünk a komposztládánkba.
- Számok terén érdemes azzal tisztában lenni, hogy egy 1-2 főből álló háztartás átlagosan heti 2 kg szerves hulladékot termel. A giliszták és férgek 1 négyzetméternyi felületen pedig 0,5 kg-ot képesek feldolgozni. Így ezekkel a számokkal érdemes kalkulálnunk.
- A féregládát ki kell bélelnünk valamilyen anyaggal: megfelelő az avar, de akár a karton is. Ezután helyezzünk bele földet, és ügyeljünk arra, hogy ez mindig nedves legyen!
- Fontos tudnivaló, ha a lakásban vagy pincében komposztálnánk, a kellemetlen szagok elkerülése végett ne etessük a komposztot hússal. Ezt a giliszták is nehezebben emésztik meg. Inkább maradjunk a növényi alapú hulladéknál: zöldségek, gyümölcsök, falevelek.
Hiába a sok szerves hulladék, a folyamathoz kétségkívül a giliszták a legfontosabb elemek. Nem mindegy azonban, hogy milyen típusú gilisztákat alkalmazunk. Erre a célra a legalkalmasabb fajok a vörös trágyagiliszta (Eisenia fetida) és a vöröslő giliszta (Lumbricus rubellus). Ezek a giliszták kizárólag lebomló szerves anyagokkal táplálkoznak, a legjobban akkor érzik magukat, ha fénytől elzárva, 10°C és 27°C között, megfelelően nedves (de nem túl nedves!) és oxigéndús környezetben tartjuk őket. Amennyiben sikerül megvalósítanunk ezeket a körülményeket, gilisztáink szaporodni fognak, így nem kell attól tartani, hogy gilisztautánpótlás nélkül marad komposztunk.












