Szarvasgomba

A szarvasgomba Európa egyik legegzotikusabb étke kilója több százezer forintot is érhet. A szarvasgombák Magyarországon is igen elterjedtek.

A szarvasgomba magyarországi helyzete

Magyarország a kontinens legnagyobb szarvasgomba-exportőrei közé tartozik a folyamatos keresletnek köszönhetően. Hazánkban a szarvasgomba elterjedt, ugyanakkor a termésátlag időjárásfüggő, évről évre jelentősen változhat. A nyári szarvasgomba mennyisége évente átlagosan körülbelül 4-6 tonna. 2021-ben az Európai Bizottság augusztus 19-én kihirdetett rendeletével a Jászsági nyári szarvasgomba elnevezést uniós oltalomban részesítette.

A szarvasgomba jellemzői és jótékony hatása

Feljegyzések szerint a szarvasgomba már időszámításunk előtti időkben is ismert kurens termék növény volt. Ma a világon mintegy ezer földalatti gombát tartanak számon, az ehető szarvasgombák száma azonban tízes nagyságrend körüli. A szarvasgombák a gyökérhez kapcsolódnak, leggyakrabban a tölgy, a mogyoró, a hársak és a feketefenyő gyökerén élnek. Élőhelyét tekintve a valódi szarvasgombák legjobban azokban az idős tölgyesekben és bükkösökben érzik magukat, amelyekben a fák egymástól nyolc-tíz méterre állnak, nincs lágyszárú aljnövényzet, a talaj humuszban és mészben gazdag, laza, homokos vagy köves szerkezetű. Más föld alatt élő gombát tulajdonképpen bármelyik erdőben találhatunk: például a homoki szarvasgomba már sovány talajú, homoki akácosokból is előkerült.

A szarvasgomba, mint a legtöbb gombaféle csekély kalóriatartalommal rendelkezik. 100 grammjában 48-74 kalória van. Magas a B-, D- és K-vitamintartalma van, ami azonban egészségügyi szempontból a kis elfogyasztott mennyiség miatt még a viszonylag sok szarvasgombát evőknél is jelentéktelen. Régóta számít egyébként afrodiziákumnak, vágyfokozó hatása emberek esetében azonban nem bizonyított.