A biológiai termésnövelők forgalmára vonatkozó adatgyűjtés 2024-ben indult, egyéves előkészítő munka után. A statisztikai jelentés évente jelenik meg, az összesített adatok pedig elérhetők az Agrárinformációs Portál (AIP) Agrárstatisztikai Információs Rendszerén (ASIR) keresztül - írja az AKI friss kiadványában. A termésnövelők kategóriájába minden olyan termék beletartozik, amely szerves, szervetlen vagy vegyi eljárással készül, és hatással van a talaj mikro-, mezo- és makroelem-tartalmára, illetve támogatja a növény fejlődését annak különböző életszakaszaiban. A biológiai termésnövelők ezek közül abban különböznek, hogy kizárólag szerves vagy szervetlen összetevőket tartalmaznak, és elsődleges céljuk a talaj élőflórájának és kondíciójának javítása. Ennek következtében a növények számára kedvezőbb élettani feltételek alakulnak ki.
Ha erre nem figyelnek a gazdák, óriási probléma lesz a növénytermelésben
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nyilvántartása szerint jelenleg 142 termékcsaládhoz tartozó 1229 különálló összetételű termésnövelő termék érhető el a végfelhasználók számára. Az elérhető készítmények köre az előző évhez képest körülbelül 20 százalékkal bővült. A teljes termékkínálatban ezen felül még további 1445 különböző szer szerepel, amelyek kereskedői forgalomban hozzáférhetők. Érdemes megjegyezni, hogy - a növényvédő szerekhez hasonlóan - ebben a kategóriában is előfordulnak azonos hatóanyag-tartalmú szerek, amelyek különböző fantázianeveken kerülnek forgalomba.
Értékesítés és felhasználás
A biológiai termésnövelők alkalmazása hosszabb távon egyre több pozitív hatást mutat. A gazdálkodók tapasztalatai szerint ezek a készítmények hozzájárulnak a talaj lassú, de folyamatos regenerálódásához. Nem csupán a tápanyagellátás javul, hanem a haszonnövények termésátlaga és stressztűrő képessége is kedvező irányba változik.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak a felső 30-50 cm-es talajrétegben. Ha a növények gyökérzónája nem kap elegendő élő szerves vagy szervetlen anyagot - például trágyát -, az hosszú távon súlyos terméshozam-csökkenéshez vezethet, és a termesztésre alkalmas földterületek nagysága is fokozatosan visszaeshet.
Őrület: van, ahol már háromszorosára drágult a burgonya
Az engedéllyel rendelkező termésnövelő szerek között a tárgyidőszakban döntő többséget - mintegy 90 százalékot - a szerves és szervetlen alapú készítmények tették ki. A fennmaradó 10 százalékot a műtrágyaalapú, illetve műtrágyával kevert termékek képviselték. Ez a megoszlás jól tükrözi a jelenlegi piaci arányokat és a gazdálkodók választási preferenciáit. 2024-ben az alapengedélyes biológiai termésnövelők között a legnagyobb arányban a növény- és/vagy talajkondicionáló szerek szerepeltek (35%). Ezt követték a mikrobiológiai készítmények (20%), majd a komposztfélék (16%) és a szerves trágyák (13%). Az egyéb kategóriák - pl. virágföldek, termesztőközegek, talajjavító anyagok, gilisztahumusz, ásványi trágyák - egyenként 10% alatti arányt képviseltek.
Új engedélyek és jogszabályváltozás
2024-ben 189 termék kapott alapengedélyt, amely a teljes kínálat 22,3%-át tette ki. A legtöbb új engedélyes készítmény a növény- és talajkondicionálók (37%), valamint a mikrobiológiai készítmények (34%) közül került ki. A legkevesebb új engedély a talajjavítók és egyéb szerek körében született.
Fontos változás, hogy 2024. január 1-jétől megszűnt a termésnövelő szerek újraengedélyezési eljárása: a 36/2006. (V. 18.) FVM rendeletet módosító 163/2023. (XII. 27.) AM rendelet értelmében az engedélyokiratok határozatlan időre érvényesek.
Sokan nem is tudják, pedig súlyos bírság jár ezért a gyümölcsösökben itthon
Értékesítési mennyiség szerinti megoszlás
A legtöbb eladott termék komposztokból és tőzegfélékből került ki, ezek az összes értékesítés 54,5%-át tették ki. Második helyen az ipari, feldolgozóipari melléktermékek, hulladékok, szerves és ásványi trágyák szerepeltek, a volumen kétötödével. A talajjavítók és -kondicionálók alig 3%-os részesedést értek el. A mikrobiológiai készítmények, illetve a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) termékek egyenként 1%-ot képviseltek. Az algakészítmények, lombtrágyák, növénykondicionálók és biostimulátorok együttesen sem érték el az 1%-ot. 2024-ben a végfelhasználók 15,7 milliárd forintot költöttek biológiai termésnövelőkre. A legnagyobb forgalmazott volument képviselő komposztok és tőzegek csoportja az összértéknek alig egynyolcadát tette ki a tárgyidőszakban
A mikrobiológiai készítmények, valamint a talajoltó és tarlóbontó (szárbontó) termékek 1-1 százalékos arányt képviseltek, míg az algakészítmények, lombtrágyák és a növénykondicionálók, biostimulátorok kategóriája még az 1 százalékot sem érte el a volumenét tekintve. Ezzel szemben értékben a legna[1]gyobb arányt (20,5 százalék) a talajoltók és tarlóbontók (szárbontók) adták, az egyéb ipari melléktermé]kek, hulladékok, szerves és ásványi termékek kategóriája 18,4 százalékot képviselt 2024-ben. Sorrendben a növénykondicionálók, biostimulátorok következtek 15,4 százalékos részesedéssel, ezt követték az algakészítmények, lombtrágyák, valamint a talajjavítók és talajkondicionáló anyagok, amelyek az összes értékesítés 14,8, illetve 14,4 százalékát adták
- írta az AKI.
