A gyümölcsösök permetezésére vonatkozó szabályozást a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza, amely meghatározza - egyebek mellett - a növényvédő szerekre vonatkozó általános előírásokat, a szerek megvásárlásától és szállításától át a raktározáson keresztül egészen a felhasználásig, valamint a szerek felhasználásának képesítési és engedélyezési előírásokat. Az általános előírásokon túl a törvény úgynevezett különleges alkalmazási előírásokat is meghatároz. Ilyen például a közterületen, lakott területrészen, üdülőterületen, közösségi célt szolgáló területen és házi kertben, illetve ezeken kívül, az autópályák, autóutak, főút besorolású közutak és vasutak lakott területen kívüli szakaszain végzett növényvédelmi tevékenység, hogy ezek során milyen típusú növényvédő szerek használhatók fel, milyen szakképesítés mellett, vagy milyen szakirányító irányításával juttathatók ki. Emellett a jogszabály külön előírja azt is, hogy "a növényvédő szerekkel folytatott valamennyi tevékenységet úgy kell megszervezni, hogy az elszóródás és a hulladékképződés a lehető legnagyobb mértékben elkerülhető legyen".
Külön szabály vonatkozik a lakott területek melletti gyümölcsösökre
A különleges alkalmazási előírások közé tartozik az a rendelkezés, hogy a növényvédő szernek a lakott terület közvetlen szomszédságában, nem kézi erővel hajtott géppel történő kijuttatásáról az érintett területtel határos ingatlanon tartózkodókat a kezelés megkezdése előtt tájékoztatni kell. A bejelentés módját a jogszabály azonban nem határozza meg, annyit ír csak elő, hogy a gépi permetezés megkezdése előtt vagy szóban, vagy írásban tájékoztatni kell a szomszédokat. A szakértők szerint ugyanakkor a hatóságok munkatársai a ellenőrzések során a tájékoztatás meglétét is ellenőrizhetik, ezért célszerűbb az írásbeli tájékoztatást választani. Az a termelő ugyanis, aki nem tudja bizonyítani, hogy előre tájékoztatta szomszédját a permetezésről, figyelmeztetésben, többszöri elmaradást követően pénzbírságban is részesülhet. Látható tehát, hogy a tájékoztatási/bejelentési kötelezettség esetében a bírságolás nem automatikus, jellemzően csak többszöri figyelmeztetés után szokott rá sor kerülni.
Mi a helyzet a zajjal?
Ezek a tevékenységek jellemzően zajjal is járnak, amelyek komolyan zavarhatják a környéken élők nyugalmát. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kimondja, hogy az ingatlan tulajdonosának, bérlőjének, haszonélvezőjének (mindenkori használójának) kötelessége, hogy tartózkodjon minden olyan magatartástól, ami szükségtelenül zavarja a környezetében lakókat, szomszédokat. A környező ingatlanosoknak nem kötelességük eltűrni a szükségtelen zajt, mindegy, hogy az milyen napszakban van, mindegy, hogy kültérről, vagy bentről származik. Azt, hogy az adott területre, társasházra milyen csendháborítás jogszabály vonatkozik, az adott település önkormányzati rendelete foglalja magában, ezen felül a nagyobb társasházak saját házirenddel bírnak, amely magában foglalja az emberek békés együttélésének szabályait. A 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet megállapítja, hogy a környezeti zaj-és rezgésterhelésnek milyen határértékeken belül kell esnie attól függően, hogy az ingatlan hol helyezkedik el, milyen messze van a szomszéd, illetve nappal vagy éjszaka történik-e a zaj.
A csendháborítás törvény 2024 évi szabályai szerint a következő hangossági szinttől minősül egy adott tevékenység csendháborításnak, attól függően, hogy hol található a zaj forrása:
- Kisvárosi, falusi lakóterület, az oktatási létesítmények területe, zöldterületek és temetők: 06-22h között 50 decibel (dB); 22-06 között (éjjel) 40 dB.
- Nagyvárosi, sűrűn beépített, vegyes lakóterület: 06-22h között 55 dB; 22-06 között (éjjel) 45 dB.
- Az épületek zajtól védendő lakóhelyiségeiben a határ egységesen 06-22 óra között 40 dB, 22-06h között (éjjel) pedig maximum 30 dB lehet.
Csendháborítás a kertépítés és a zöldterület-felújítás során is történhet. Ide tartozik ugyanis a fűnyírás, a motoros favágás, a kerti traktor használat és más, kertben végezhető, nagy zajjal járó tevékenységek. Ezek a következő alkalmakkor végezhetőek:
- munkanapon 07-20 óra között;
- szombaton és pihenőnapokon 09-12 óra, illetve 15-18 óra között;
- vasárnap és munkaszüneti napokon pedig nem végezhetőek.
