Ettől leesik az állad: nem akármilyen gólyát láttak itthon
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
A vadgerle a galambfélék családjába tartozó növényevő madár, amely hazánkban is rendszeres fészkelőnek számít. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon védett faj.
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével együtt vadgalambnak is szokták nevezni. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A vadgerle életmódja
A vadgerle eredetileg az emberi településeken is elterjedt fajnak számított, ám balkáni gerle gyors térnyerése miatt kiszorult ezekről a területekről, és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A vadgerle csapatokban keres táplálékot a földeken. Általában elmondható róla, hogy sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Tavasztól őszig tartózkodik a költőhelyén, aztán Afrika középső részére vonul telelni.
A vadgerle előfordulása
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is előfordul. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. Ausztráliában és Új-Zélandon is megpróbálták meghonosítani, ám ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelőnek számít, de más időszakban is előfordul.
A vadgerle táplálkozása
A vadgerle táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki. Fiókáit az úgynevezett begytejjel táplálja, amelynek előállítására mindkét szülőmadár képes.
A vadgerle fajtái
A vadgerlének általánosan négy alfaját ismerik el: az európai vadgerle Európában, Madeirában és a Kanári-szigeteken él, de egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. A perzsa vadgerle Északnyugat-Afrikától Iránig és Nyugat-Kínáig fordul elő, a szaharai vadgerle a Szahara déli részén található meg, míg az egyiptomi vadgerle Egyiptomban és Észak-Szudánban él.
A vadgerle szaporodása
A vadgerle ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ, a fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A vadgerle fiókáit begytejjel eteti, a fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki.
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
Országos őzgida- és fészekaljmentési akcióprogramot indít Országos Magyar Vadászati Védegylet az Agrárminisztérium és a NAK.
Meglepő helyen bukkantak tőkés réce fészekre az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai.
A talajtípus meghatározza a kert adottságait, de némiképp módosítható, van lehetőség korrekcióra.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Nem alakult jól a tavalyi év a piacon, de a cégcsoport így is milliárdos nagyságrendű adózott eredményt tudott elérni.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Pluszos és mínuszos eredményeket is mutattak a Bonafarm Csoport cégei, a Hungeritnél egészen a drámai veszteség.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
CLAAS ROLLANT és VARIANT: két út, egy cél – tökéletes bála, kompromisszumok nélkül