A vadgerle a galambfélék családjába tartozó növényevő madár, amely hazánkban is rendszeres fészkelőnek számít. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon védett faj.
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével együtt vadgalambnak is szokták nevezni. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A vadgerle életmódja
A vadgerle eredetileg az emberi településeken is elterjedt fajnak számított, ám balkáni gerle gyors térnyerése miatt kiszorult ezekről a területekről, és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A vadgerle csapatokban keres táplálékot a földeken. Általában elmondható róla, hogy sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Tavasztól őszig tartózkodik a költőhelyén, aztán Afrika középső részére vonul telelni.
A vadgerle előfordulása
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is előfordul. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. Ausztráliában és Új-Zélandon is megpróbálták meghonosítani, ám ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelőnek számít, de más időszakban is előfordul.
A vadgerle táplálkozása
A vadgerle táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki. Fiókáit az úgynevezett begytejjel táplálja, amelynek előállítására mindkét szülőmadár képes.
A vadgerle fajtái
A vadgerlének általánosan négy alfaját ismerik el: az európai vadgerle Európában, Madeirában és a Kanári-szigeteken él, de egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. A perzsa vadgerle Északnyugat-Afrikától Iránig és Nyugat-Kínáig fordul elő, a szaharai vadgerle a Szahara déli részén található meg, míg az egyiptomi vadgerle Egyiptomban és Észak-Szudánban él.
A vadgerle szaporodása
A vadgerle ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ, a fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A vadgerle fiókáit begytejjel eteti, a fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki.
A rohamosan zsugorodó természetes élőhelyek és az egyre súlyosabb aszályok miatt a városi kerti tavak kulcsfontosságú menedékké váltak.
Közel négy évtizeddel az 1986-os csernobili atomkatasztrófa után a tiltott zóna ökoszisztémája meglepően jól virágzik.
Indul a fészkelő erdei fülesbaglyok országos lakossági felmérése Magyarországon.
Veréblakótelep, birkalegelő, denevérodú, bagolyköpet: környezetvédelmi akciókkal zöldíti telephelyeit a nagy vállalat.
Évről évre mintegy kétmillió fecske hiányzik Magyarországról, emiatt kétezer tonna rovarral több marad a környezetünkben.
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is.
Át kell gondolni a termékpályákat és a gazdák felelősségét is - az új miniszter az Agrárszektornak adta az első nagy interjút.
2024-ben jelentősen visszaesett az Európai Unióba beáramló ukrán mezőgazdasági termékek aránya.
Egyre több gazda érzi úgy Magyarországon, hogy hiába az esetleges jó terméseredmény, a mezőgazdaság ma már alig termel valódi nyereséget.
2024-ben indult el az Agrofuture Konferencia, amely a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart meghatározó aktuális és jövőbeli trendekre koncentrál.
Változó ízléssel és súlyos növényvédelmi problémákkal küzd a magyar borágazat, de mi lehet a kiút?
A Portfolio Agrárium 2026 konferencián bemutatott előadás szerint a Hetech innovációja új szintre emeli a gabonaszárítás hatékonyságát és minőségét a konvencionális és a precíziós gazdálkodásban egyaránt.
Az aszályos időjárás miatt napraforgó kelések igen heterogének. Van négy leveles és szikleveles napraforgó is. Ez megnehezíti a gyomirtások tervezesét és ezt a helyzetet az esetleges fitotoxikus tünetek tovább fokozhatják.
A modern kertápoláshoz most ajándék is jár
