Ettől leesik az állad: nem akármilyen gólyát láttak itthon
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
A vadgerle a galambfélék családjába tartozó növényevő madár, amely hazánkban is rendszeres fészkelőnek számít. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon védett faj.
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével együtt vadgalambnak is szokták nevezni. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A vadgerle életmódja
A vadgerle eredetileg az emberi településeken is elterjedt fajnak számított, ám balkáni gerle gyors térnyerése miatt kiszorult ezekről a területekről, és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A vadgerle csapatokban keres táplálékot a földeken. Általában elmondható róla, hogy sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Tavasztól őszig tartózkodik a költőhelyén, aztán Afrika középső részére vonul telelni.
A vadgerle előfordulása
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is előfordul. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. Ausztráliában és Új-Zélandon is megpróbálták meghonosítani, ám ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelőnek számít, de más időszakban is előfordul.
A vadgerle táplálkozása
A vadgerle táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki. Fiókáit az úgynevezett begytejjel táplálja, amelynek előállítására mindkét szülőmadár képes.
A vadgerle fajtái
A vadgerlének általánosan négy alfaját ismerik el: az európai vadgerle Európában, Madeirában és a Kanári-szigeteken él, de egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. A perzsa vadgerle Északnyugat-Afrikától Iránig és Nyugat-Kínáig fordul elő, a szaharai vadgerle a Szahara déli részén található meg, míg az egyiptomi vadgerle Egyiptomban és Észak-Szudánban él.
A vadgerle szaporodása
A vadgerle ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ, a fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A vadgerle fiókáit begytejjel eteti, a fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki.
Melanisztikus egyedről lehet szó, de az is elképzelhető, hogy a madár egyszerűen beszennyezte tollazatát.
Az Agrárminisztérium új szabályozást vezetne be a foglyok szabadon engedését illetően.
Az ázsiai lódarázs agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
A jelenség hátterében időjárási tényezők és betegségek állhatnak, nagy lehet még a baj.
Országos őzgida- és fészekaljmentési akcióprogramot indít Országos Magyar Vadászati Védegylet az Agrárminisztérium és a NAK.
Meglepő helyen bukkantak tőkés réce fészekre az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai.
A gabonanedvesség-mérők használata során a legfontosabb a kalibráció, valamint az ellenőrzés.
A meggyet is utolérte a drágulás, de Szedd Magad akciók keretein belül még pár helyen olcsóbban hozzá lehet jutni.
A díjakra az agrárium bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető összesen 10 kategóriában 2025. szeptember 15-ig.
A véletlenek összjátékával újabb egzotikus betegségek jelenhetnek meg Magyarországon.
Egyre több fogyasztói igényt kell kielégítenie a gyártóknak, közben pedig a környezetvédelemre is egyre jobban kell odafigyelniük.
Az utóbbi évek tapasztalatai alapján kijelenthetjük, hogy véget értek azok a boldog évek, mikor a kukorica növényvédelmét letudtuk egy gyomirtással.
Hatékony megoldás a napraforgó tányérvédelmére: Picasso® Active
A talaj szervesanyag tartalma és a kapcsolódó talajfunkciók javításáért már az aratási szezonban sokat tehetünk!