A vadgerle a galambfélék családjába tartozó növényevő madár, amely hazánkban is rendszeres fészkelőnek számít. Vadgalambnak is szokás nevezni, Magyarországon védett faj.
A vadgerle (Streptopelia turtur) a madarak osztályának galambalakúak rendjébe, ezen belül a galambfélék családjába tartozó faj. A közeli rokon balkáni gerlével együtt vadgalambnak is szokták nevezni. Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
A vadgerle életmódja
A vadgerle eredetileg az emberi településeken is elterjedt fajnak számított, ám balkáni gerle gyors térnyerése miatt kiszorult ezekről a területekről, és inkább a szántóföldek, külterületek madara maradt. A vadgerle csapatokban keres táplálékot a földeken. Általában elmondható róla, hogy sokkal félénkebb, mint a balkáni gerle. Tavasztól őszig tartózkodik a költőhelyén, aztán Afrika középső részére vonul telelni.
A vadgerle előfordulása
A vadgerle Észak-Írország, Észak-Anglia, Skandinávia, Finnország és Izland kivételével egész Európában költ. Délnyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában is előfordul. A Szaharától délre eső szavannákon telel át, és áprilisban visszaszáll északra. Ausztráliában és Új-Zélandon is megpróbálták meghonosítani, ám ezek a kísérletek nem jártak sikerrel. Magyarországon április és szeptember között rendszeres fészkelőnek számít, de más időszakban is előfordul.
A vadgerle táplálkozása
A vadgerle táplálékát lágy szárú növények és fűfélék magvai, valamint gyümölcsök teszik ki. Fiókáit az úgynevezett begytejjel táplálja, amelynek előállítására mindkét szülőmadár képes.
A vadgerle fajtái
A vadgerlének általánosan négy alfaját ismerik el: az európai vadgerle Európában, Madeirában és a Kanári-szigeteken él, de egészen Nyugat-Szibériáig megtalálható. A perzsa vadgerle Északnyugat-Afrikától Iránig és Nyugat-Kínáig fordul elő, a szaharai vadgerle a Szahara déli részén található meg, míg az egyiptomi vadgerle Egyiptomban és Észak-Szudánban él.
A vadgerle szaporodása
A vadgerle ivarérettséget egyéves korban éri el, a költési időszak április végétől szeptemberig tart. Évente kétszer költ, a fészekaljba 2 tojás kerül, ezeken felváltva mindkét szülő kotlik 13-16 napig. A vadgerle fiókáit begytejjel eteti, a fiatal madarak a 20. nap után repülnek ki.
A vízbe esett, támaszpontot nem találó madarak és kisemlősök így rendkívül gyorsan kimerülnek.
Megdöbbentő jelenség Ukrajnában: a háború okozta természetkárosítás már a madárfészkekben is megfigyelhető.
Az élősködők elleni szintetikus hatóanyagú cseppentőkkel kezelt kutyák és macskák kifésült szőrét ne hagyjuk a kertben vagy a természetben.
A fokozottan védett kerecsensólymok Magyarországon február elejétől kezdik meg a revír foglalást.
A fehér gólyáknál teljesen természetes viselkedés, hogy a szülők esetenként kilökik a gyengébb fiókákat a fészekből.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
A helyzetünk kritikus, de Kína tudatos építkezése számunkra is jó példa.
A cél nem az, hogy naponta mindig egy kevés vizet kapjanak a növények, hanem az, hogy megfelelő mélységig átnedvesedjen a gyökérzóna.
Formálódik a tömegtakarmány-krízis, várhatóan a silókukorica mennyisége és minősége is elmarad a várttól idén.
Az Európai Uniónak meg kell erősítenie a stratégiai autonómiáját a műtrágya-ágazatban.
Piaci, időjárási és állategészségügyi nyomással is küzdenek a termelők.
Mesterséges intelligencia (MI) a mezőgazdaságban: a siker kulcsa nem a technológia, hanem az ember.
Sokoldalú univerzális traktor, amely az állattartásban, a szántóföldi munkákban és a szállítási feladatok során is megbízható teljesítményt nyújt.
Terepi látogatások: szőlészet, biogáz és biometán „üzemi valóságban”, talajegészség és regeneratív szemlélet a szőlészetben
