Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A városi környezetben élő varjak számos kellemetlenséget okoznak: hangos károgásukkal, a közterületek szennyezésével, kukák feldöntésével, sőt esetenként fizikai támadásokkal is. A Varjúkonfliktusok kezelése című szakmai rendezvényen elhangzottak szerint azonban ezekkel a madarakkal meg kell tanulnunk együtt élni, mivel elűzésük gyakorlatilag lehetetlen. Kövér László, a Debreceni Egyetem kutatója előadásában kifejtette, hogy a varjak nem kényszerből, hanem a kedvező feltételek miatt költöztek a városokba - számolt be a Telex.
A városok kiváló fészkelőhelyeket nyújtanak, melegebb a mikroklímájuk, és ami a legfontosabb, kiszámítható táplálékforrást kínálnak
- magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy a természetes ellenségek hiánya is vonzó számukra.
Lovászi Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályvezetője szerint téves az a kép, hogy a varjak teljesen ellepték a városokat.Az ötven évvel ezelőtti 250 ezer párhoz képest ma mindössze 32 ezer pár él Magyarországon.
Neki lehet menni a varjaknak, de ez nem biztos, hogy javítani fogja a helyzetünket
- fogalmazott, rámutatva, hogy a vetési varjú állománya valójában kritikusan alacsony.
Orbán Zoltán, az MME szóvivője a konfliktus gyökerét az ember természettől való eltávolodásában látja. A szakember szerint a varjak rendkívül intelligensek, "négy-hat éves gyerekek intelligenciaszintjét mutatják bizonyos helyzetekben. Olyan gyerekek, akik be vannak pörögve a csokitól, és egy stílfűrésszel mennek be a porcelánboltba".
A probléma alapvető oka maga az ember. Elvesztettük a természeti, tapasztalati tudást. Ha valaki nem evett földigilisztát a nagyinál, azt nem lehet pótolni az iskolában
- mondta.
A varjak ellen bevetett riasztóeszközök többnyire hatástalanok, mivel a madarak gyorsan alkalmazkodnak. A fészkek eltávolítása sem jelent megoldást, sőt, kontraproduktív lehet. Orbán példaként Dombóvárt említette, ahol a nagy telepről elzavart varjak altelepeket hoztak létre, így végül sokkal több ember szenvedte meg a jelenlétüket. Az augusztusi jogszabályváltozás már lehetővé teszi, hogy közegészségügyi okra hivatkozva az év nagy részében el lehessen távolítani a vetési varjak fészkeit, de a szakértők szerint ez csak kitolhatja a fészkelési időszakot, és nem oldja meg a problémát. Ráadásul az erdei fülesbaglyok is előszeretettel foglalják el a varjúfészkeket, így azok eltávolítása más fajokat is érinthet.
A szakemberek inkább az alkalmazkodást javasolják: ponyvák, féltetők felszerelését a varjúürülék ellen, a kukák fedelének zárva tartását, illetve speciális kukafedők használatát. Kövér László japán példát említett, ahol a kommunális hulladékot lehálózzák a varjak ellen. Debrecenben a dolmányos varjak csapdázásával értek el jó eredményeket, aminek következtében több kisebb énekesmadár jelent meg újra a településen. Orbán Zoltán zárszavában arra figyelmeztetett, hogy nem szabad minden lakossági igényt kiszolgálni a természet kárára.
Ha engedünk a lakosság minden követelésének, akkor pokol lesz az életünk. Mennyivel egyszerűbb beleállni, hogy nem vagyok hajlandó megcsinálni. Ezt mondatja a szakmaiság, és akkor a pokol csak egydimenzióssá válik. Lehet, hogy elveszíti a következő választást a polgármester, de ezért van ebben a helyzetben most az emberiség. Azon vitatkozunk a süllyedő Titanicon, hogy ez vajon víz-e, vagy könny.
