A klímaváltozás, az aszályos időszakok gyakorisága és az egyre csökkenő vízkészletek kihívások elé állítják hazánkat is - világított rá Hubai Imre, aki emlékeztetett, hogy az aszályhelyzetre reagálva a kormány májusban létrehozta az Aszályvédelmi Operatív Törzset, aszályveszélyhelyzetet hirdetett és elfogadta az aszályvédelmi akciótervet, amelynek végrehajtása már megkezdődött. Ezen túlmenően a 2025. évi központi költségvetésből a kormány 8,1 milliárd forint összegben átvállalja a gazdálkodók idei vízdíját, és további 10,2 milliárd forintot különített el az idei beruházások megvalósítására.

Az államtitkár kiemelte, hogy az öntözésfejlesztést az Agrárminisztérium prioritásként kezeli, az előző időszak Vidékfejlesztési Programjának köszönhetően több mint 1300 termelői vízgazdálkodási projektet támogatott, ennek összege mintegy 168 milliárd forintot tett ki. Az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 32 ezer hektárral nőtt az öntözött területek nagysága és több mint 130 öntözési közösség részesült mintegy 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban. Cél az, hogy 2030-ra az öntözött mezőgazdasági területek nagysága elérje a 350 ezer hektárt.

A KAP Stratégiai Tervben továbbra is hangsúlyos a vízmegtartó gazdálkodási gyakorlatok alkalmazásának támogatása. Példaként említette, hogy az „Öntözésfejlesztési és vízfelhasználás hatékonyságát javító mezőgazdasági üzemen belüli komplex beruházások” felhívás mintegy 50 milliárd forint keretösszeggel jelent meg. Emellett a kormány támogatja a kiszáradt tómedrek, holtágak, csatornák és víztározók feltöltését és előtérbe helyezi a tartósan vizes élőhelyek kialakítását is. E célokra 4,7 milliárd forint plusz forrás biztosított, ennek köszönhetően 150-200 millió köbméterrel több víz állhat rendelkezésre az érintett területeken nyár végéig - tette hozzá.

Az Agrárminisztérium támogatásával a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kidolgozott egy, a Komplex Természeti-alapú Belvíz-veszélyeztettségi Valószínűségi térképet, illetve a kapcsolódó domborzati, talajtani és területhasználati adatokon alapuló térképet. Ezt követően az Agrárminisztérium 2024 tavaszán további szakmai és érdekképviseleti szervezetek bevonásával országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken - jelezte Hubai Imre.

Kitért arra is, hogy a vízmegtartás elsődlegesen az állami infrastruktúrák feladata, de a gazdálkodók és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú. A talaj vízmegtartó képességét javító művelési technikák, a szervesanyag-tartalom növelése és a szárazságtűrő fajták alkalmazása elengedhetetlen a jövő mezőgazdasága szempontjából. A 2023-ban indult Agro-ökológiai Program számos gyakorlattal támogatja a területek vízmegtartását, ilyen például a téli talajtakarás, a nem termő területek kijelölése, mikrobiológiai készítmények, valamint talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazása, illetve a forgatás nélkül talajművelés. A gazdák sokat tehetnek a területeik megtartásáért, ilyen például a mikroöntözési technológiák, valamint a mikrobiológiai és talajkondicionáló készítmények és különféle talajtakarási lehetőségek alkalmazása.