Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
Magyarország középső és keleti része gyakorlatilag kiszáradt. Ennek okai egészen a 19. század végi folyószabályozásokig nyúlnak vissza. A Klímapolitikai Intézet elemzése szerint a folyók gátak közé szorítása előtt az áradások rendszeresen elöntötték a területet. Ez magasan tartotta a talajvízszintet. Mára azonban a klímaváltozás miatt kiszámíthatatlanná vált a csapadékeloszlás. Meghosszabbodtak a száraz időszakok, a magasabb hőmérséklet miatt pedig megnőtt a párolgás. Ezek a tényezők együttesen drasztikusan lerontották a talaj természetes vízmegtartó képességét - közölte az Infostart.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az utóbbi években a telek is az átlagnál szárazabbá váltak. Így a téli csapadéktöbblet már nem tudja pótolni a nyári vízhiányt. A 2021-ben kezdődött extrém aszályos periódus következtében mára mintegy hat balatonnyi víz hiányzik az Alföldről. A szakemberek szerint a probléma megoldásának elsődleges lépése a víz helyben tartása. Jelenleg a Kárpát-medencébe hulló, évi mintegy 300 köbkilométernyi csapadék 85-86 százaléka egyszerűen átfolyik a területen. Ezen a gyakorlaton tíz éven belül változtatni kell. A lezúduló víz legalább harmadát be kell vezetni a tájba. Ezt a célt szolgálja az árterek és a vizes élőhelyek helyreállítása, a víztározó-kapacitások növelése, valamint a talajvíz tudatos utánpótlása. A mikroklíma stabilizálása érdekében elengedhetetlen az erdősítés, illetve a meglévő erdők védelme. Ennek egyik legfontosabb lépése a tarvágások szigorú tilalma.
Bár az agrárium jövője szempontjából az öntözés is lényeges, önmagában nem nyújt teljes körű megoldást. A hazai termőterületeknek ugyanis a legambiciózusabb tervek szerint is csupán 3-5 százaléka öntözhető. Ahol viszont kiépítik az infrastruktúrát, ott a vízpazarló módszerek helyett a precíziós, csepegtetéses technológiákra kell áttérni. Ezek a digitalizált rendszerek pontosan annyi vizet juttatnak a növények gyökeréhez, amennyire az adott hőmérsékleti és páraviszonyok között szükségük van. A fenntartható öntözés kialakítása ugyan idő- és tőkeigényes beruházás. A természetes vízmegtartó rendszerek újraépítésével párhuzamosan azonban hosszú távon megmentheti a hazai mezőgazdaságot.
