Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.05.18.) napon.

2026.05.18. hétfő: A Dunántúlon és az Alföld délnyugati részén napos idő várható gomolyfelhőkkel. Az összefüggő felhősáv a középső és délkeleti országrészről az északkeleti tájak fölé helyeződik, miközben lassan szakadozgat, gomolyosodik, viszont egészen keleten, északkeleten még este is borult maradhat az ég. Egyre inkább az északkeleti országrészben alakulhat ki zápor, délután esetleg zivatar. A kora esti óráktól ugyanakkor a nyugati, délnyugati tájak fölé is besodródhatnak záporok, kis eséllyel zivatar. Több helyen megélénkül az északnyugati, nyugati szél, az Észak-Dunántúlon egy-egy helyen erős lökés is előfordulhat.

A maximum-hőmérséklet többnyire 17 és 23 fok között várható, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a tartósabban borult keleti, északkeleti tájakon fordulhatnak elő. Késő estére 9 és 16 fok közé hűl le a levegő.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással már nem kell számolni az arra érzékenyeknek.

A következő napon várható időjárás

2026.05.19 kedd: A hajnalra képződő pára- és ködfoltok gyorsan feloszlanak, a felhős (főleg északkeleti) tájakon napközben szakadozik a felhőzet, sok napsütés várható fátyol- és gomolyfelhőkkel. Zápor, zivatar helyenként előfordulhat, de inkább az északkeleti és a nyugati, délnyugati tájakon. Az északias szél csak helyenként élénkül meg, de zivatarok környezetében átmenetileg megerősödhet a légmozgás.

A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 23 fok között valószínű.

Friss híreink:

Végleg átalakulhatnak a magyar földek: ez a növény veheti át az uralmat

A globális piaci bizonytalanság, a klímaváltozás és a fenntarthatósági elvárások egyre erőteljesebben alakítják át az agrár- és élelmiszeripart, miközben a termelőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új környezeti és gazdasági kihívásokhoz. Ebben a helyzetben a napraforgó szerepe látványosan felértékelődött: nemcsak jobban tolerálja az aszályos időszakokat, hanem jövedelmezősége és piaci kereslete is stabil maradt. A növekvő globális igény ráadásul már nem csupán az étolajpiacon érzékelhető, hanem az állati takarmányozásban és a bioüzemanyag-iparban is. Az ágazat jövőjét ma egyszerre formálja az éghajlatváltozás, a fogyasztói szokások átalakulása és a fenntartható termelés iránti növekvő igény, ami új helyzetbe hozza azokat a vállalatokat is, amelyek fejlett feldolgozókapacitással, nemzetközi háttérrel és hosszú távú stratégiai szemlélettel rendelkeznek.

Lehullt a lepel: váratlan dolog derült ki a szamócáról

A május a szamócatermesztők számára az év legkritikusabb hónapja. Ilyenkor dől el, hogy a virágzásból bőséges, egészséges termés lesz-e, vagy a kártevők és betegségek viszik el a szezon munkáját. A szamóca - vagy ahogy a köznyelvben gyakran hívjuk, földieper - gondozása nem bonyolult, de igényel némi odafigyelést és szakértelmet.

Hihetetlen, mi derült ki a tojásról: mostantól biztos, másképp tekintesz rá

A reggeli tükörtojás vagy a vasárnapi rántott hús után megmaradó tojáshéjakról aligha a csontpótló műtétek jutnak eszünkbe, pedig a két dolog között – egy magyar fejlesztésnek köszönhetően – igenis van kapcsolat. A különleges innovációról Almássy Boglárka, az Óbudai Egyetem PhD-hallgatója, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont MFA Vékonyrétegfizika Laboratóriumának mérnöke beszélt az Agrárszektornak.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.