Hubai Imre, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára szerint az aszály most már olyan mértékű gazdasági károkat okoz, ami a gazdák ellehetetlenüléséhez és az ágazat kibocsátásának jelentős visszaeséséhez vezet. Ennek kezelésére komoly együttműködésre van szükség a szakmai szervezetekkel, civilekkel, egyetemekkel. Az államtitkár ugyanakkor a "Vizet a tájba" program eredményeit ismertetve elmondta, hogy a széles körű összefogással 2025-ben sikerült jelentős mértékben enyhíteni az aszály hatásait. Hubai Imre szerint 2022-ben az aszály ellenére is jobb volt a helyzet itthon, mint a tavalyi év során.

Most ott tartunk, hogy aki kukoricát vetett az Alföldön, és nem tudott öntözni, az aszálykárt vetett

- jelentette ki.

Hubai Imre beszélt arról is, hogy a politikában és vízügyi ágazatban is kell a szemléletváltás, 200 éves berögződéseket kell elengedni. Az államtitkár szerint ugyanakkor a szakpolitika változása a szemléletváltozáson keresztül tud megvalósulni

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora szerint a Kárpát-medence, így Magyarország is a klímaváltozás által legjobban sújtott régiók közé tartozik. Mint mondta, mindennek az alapja a víz, enélkül nincs mezőgazdaság, élelem-termelés és feldolgozás se. A szakember szerint a korábbi időkben a gazdák jellemzően az államtól várták a támogatások, de az elmúlt 1-1,5 évben a gazdák és állam olyan közös gondolkodást indított el, amire korábban nem volt példa. Ez a gazdálkodók oldaláról azzal járt, hogy át kellett gondolniuk, milyen fejlesztéseket, változtatásokat tudnak végrehajtani a működésükben, az állam oldaláról pedig átfogó stratégiák megalkotásával. A MATE rektora szerint

a mezőgazdaság versenyt fut az idővel, aki nem változtat, az vagy lemarad, vagy tönkre megy.

Gyuricza Csaba kiemelte, hogy a Kárpát-medencében sokkal gyorsabb a klímaváltozás üteme, mint amihez alkalmazkodni tudunk. A szakember szerint nagy probléma az is, hogy elmaradt a szemléletváltás: 2022 őszén, 2023 tavaszán a gazdák elkövették ugyanazokat a hibákat, amiket korábban is. A MATE rektora elmondta, hogy ha a jelenlegi földhasználatot folytatjuk, akkor visszafordíthatatlan az Alföldön a helyzet. A fordulathoz drasztikus változások kellenek, mind technológiában, mind szemléletben, mind módszerekben.

Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) ügyvezető igazgatója elmondta, hogy 2020-2024 között az mg kockázatkezelési rendszerben közel 100 milliárd forint volt kifizetve aszály miatt, ami többszöröse a többi káreseménynek. Így nincs értelme arról vitatkozni, hogy van-e klímaváltozás, mert van. A kérdés az, hogy gazdálkodó oldalról hogyan lehet ehhez alkalmazkodni, illetve a kormányzatnak milyen szakpolitikát kell alkotnia ehhez - mondta. A szakember arra is rámutatott, hogy Lengyelországban az elmúlt időszakban megtízszereződött a kukorica termőterülete, ma már többszöröse a hazainak, míg itthon bezuhant 800 ezer hektár alá - tette hozzá Goda Pál. A szakember szerint egyre nyitottabbak a gazdák arra, hogy a mélyebben fekvő területeiket elárasszák vízzel. Azt azonban észben kell tartani, hogy a károk kezelése nem lesz már elég, kellenek a workshopok, beszélgetések és a tudatosabb gazdálkodás. Goda Pál aláhúzta, a „Vizet a tájba” program nem azt jelenti, hogy mindent elárasztunk öntözővízzel. Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint se éri el a 200 ezer hektárt az öntözött területek nagysága. Ha lennének duzzasztók, elméletben akár 1 millió hektárt is öntözhetnénk, de vannak olyan környezeti korlátozók, amik ezt befolyásolják.

Reálisan 300-400 ezer hektár között áll meg az a terület, amit a környezet károsítása nélkül lehet öntözni. Fontos, hogy mindenkiben tudatosuljon, nem az öntözés fogja megoldani a mezőgazdaság problémáit

- tette hozzá.

Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) főtitkára figyelmeztetett, hogy a számítások szerint 30 év múlva Magyarország klímája a mai Törökországéhoz lesz hasonló. Ezért meg kell nézni, hogy a spanyolok, görögök, olaszok és a törökök hogyan alkalmazkodtak ehhez az éghajlathoz. A szakember szerint egyértelműen látszik, hogy a kukorica és a napraforgó vissza fog szorulni, és északabbra fog tolódni az az égöv, ahol még rentábilisen lehet ilyen növényeket termeszteni. A MAGOSZ főtitkára azt is kiemelte, hogy a magyar gazdák mostanáig úgy voltak vele, hogy ha a kukorica ki is esik egyik évben, akkor a búza még meg tudja menteni az évet. A 2022-es aszály viszont az őszi vetésű növényekre is komoly csapást mért, a jelen állapotok pedig azt mutatják, hogy a gazdáknak el kell gondolkodniuk azon, hogy ha a kukorica és a napraforgó kiesik a vetésszerkezetből, akkor mivel lehet pótolni ezek helyét. Cseh Tibor András rámutatott, hogy a helyzet kezelésére van lépés, ami egyelőre még nem valósult meg itthon, ez pedig a duzzasztás. Mint mondta, az Alföldön a vízpótlás és a „Vizet a tájba” program akkor tud megvalósulni, ha van is víz.

Nem az öntözés a cél, hanem a légköri aszály csökkentése. Körülbelül 50 ezer kilométernyi régi csatornahálózat van az országban, ha ezt sikerülne rekonstruálni, vízzel feltölteni, már nagyban segítene a légköri aszályon

- tette hozzá Cseh Tibor András.