A tavaly év eleji erős esőzések és a késői aszályok kombinációja sajátos kihívások elé állította a közép- és délkelet-európai növénytermesztőket.
Hónapokig, évekig elhúzódó aszályok várhatók, erre mindenkinek fel kell készülni.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es.
Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.
A tavalyinál jóval kisebb lehet idén az ukrán kukoricatermés az elhúzódó aszály miatt.
Az idei kukoricatermés kielégítheti az aszályos időjárás terméscsökkentő hatásai ellenére a hazai igényeket.
Nem csak az időjárás, hanem a szabályozási nehézségek is sújtják a magyar gazdákat - állítja a MOSZ közleményében.
Az aszály mértéke fokozódik, a legsúlyosabb a helyzet jelenleg a Duna-Tisza közén, és Szentes-Orosháza-Hódmezővásárhely térségében van.
A rendkívüli aszálykárok miatt 50,229 milliárd forintot fizettek ki a termelőknek az agrár-kárenyhítési alapból.
Az aszály tönkretette Spanyolországban a termést, így duplájára drágult az olívaolaj.
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.
A felvásárlási árak továbbra is alacsony szinteken mozognak, a jó termés nem jár együtt jó jövedelmezőséggel.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) szerint a jelenlegi helyzet a pesszimista várakozásokhoz képest is aggasztóbb.
A tavalyi szárazság okozta pusztítás miatt idén nőtt az érdeklődés a magyar gazdák körében az aszálykárok elleni biztosításra.
Minden magyar termelő számára ajánlott a mezőgazdasági biztosítások igénybevétele.
A magyar gazdálkodók mindössze 44-45%-ának van piaci biztosítása, közülük is csak 40% rendelkezett aszálybiztosítással is.
Komoly a zavar a hazai gabonapiacon, magyarnak nevezhető-e még egyáltalán a magyar kenyér?
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Már csak néhány hétig jelenthetik be a magyar gazdák az aszály miatti kárigényüket.
Bár súlyos volt az az aszály, ami idén pusztított Magyarországon, korántsem volt példa nélküli.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.