Az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálatának részeként működő intézet a műholdas megfigyelések, valamint a csapadék, a talajnedvesség és a növényzet állapotát tükröző adatok alapján három aszályszintet különböztet meg: felügyeleti-, figyelmeztető szintet és riasztást. A jelentés megállapítja, hogy az érintett régiókban az aszály az év eleje óta minden hónapban rekordokat döntött.

A régiók közül fokozottan aszály sújtotta területnek nevezi az elemzés Kelet-Európát és a Balkán félszigetet, ahol több országban is jelentősen nőtt a száraz talaj riasztási szintet elérő aránya: június és július adatait összevetve Magyarországon egy hónap alatt 9 százalékról 56 százalékra, Koszovóban 6-ról 43 százalékra, Bosznia-Hercegovinában pedig egyről 23 százalékra emelkedett az aszály sújtotta területek aránya. Hozzátették, hogy a Balkánt a nyár eleje óta sújtó hőhullámokat rekordszámú tűzeset kísérte, amely több esetben is szabadtéri, és gyakran illegális hulladéklerakókban alakult ki, így a füstön kívül mérgező gázokat is kibocsátottak.

A jelentés kiemeli, hogy a Földközi-tengertől keletre fekvő Törökországot is tartós, március óta tartó aszály sújtja: az ország több mint 60 százalékát érinti, jelentősen megnövelve a bozóttüzek kitörésének az esélyét. Az adatok szerint Franciaország területének 68 százalékát érintette az aszály júliusban, ami jelentős növekedést mutat a júniusban mért 44 százalékhoz képest; miközben az ország a történetének egyik legnagyobb erdőtüzét szenvedte el, amikor a déli Aude megyében 13 ezer hektárnyi növényzet égett le.

Franciaországnak jelenleg egy újabb, immár a második nyári hőhullámmal kell szembenéznie - tették hozzá. Kiemelték ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniában javult a helyzet júliusban az előző hónapokhoz képest, bár az ország területének több mint kétharmada vízhiányt tapasztal. Az Ibériai-félsziget országaival kapcsolatban az elemzés azt mutatta ki, hogy Spanyolország területének a hét, Portugália területének pedig az öt százaléka tekinthető aszály sújtotta területnek.