A talaj kiszáradását elsősorban a csapadék hiánya és a magas hőmérséklet idézi elő. Az idei tél száraz volt: 1901. óta a 12. legszárazabb a HungaroMet mérései alapján, mivel a szokásos csapadékmennyiségnek az 57%-a hullott le. Ezután ugyan 2025 márciusa az átlagosnál csapadékosabban indult, de így is az elmúlt 3 hónapban a csapadék mennyisége jelentősen elmaradt a szokásostól. A záporok által időnként érintett kisebb területeket leszámítva az ország nagy részén a megszokott mennyiség mintegy harmada hiányzik. A mezőgazdaság miatt az aszály szempontjából különösen érzékeny Alföldön és a Kisalföldön pedig csak a szokásos csapadék fele hullott le. A probléma éppen mostanában kezd igazán súlyossá válni: a júniusi meleg beköszöntével a talajok szárazodása látványosan felgyorsult - írja a Másfélfok.
Ha nem lesz hőhullám a jövő héten, ez a növény még megúszhatja itthon
Az aszály mérésére számtalan mutató létezik. A kutatók ezek közül az EU Copernicus programjának Erdőtűz Veszélyjelző Rendszerében alkalmazott szárazsági mutatót vizsgálták, amely a talaj 10-20 cm mély rétegének nedvességállapotát jellemzi. Bár minden év más, jól látható, hogy 2022 nyarát a Dunától keletre már eleve komoly aszályos állapotokkal kezdtük, amelyek azután csak tovább súlyosbodtak. 2024-ben ezzel szemben inkább csak a déli határ mentén volt kisebb aszály június közepén, és az ország többi részén jó kilátásokkal vágtak neki a nyárnak. Idén újra a 2022-eshez hasonló a kiinduló helyzet, azzal a különbséggel, hogy már a Kisalföldön is aszályos állapotokkal kezdjük a nyarat.
Az aszály nem egyetlen hónap következménye
Az alábbi ábra a Debrecen-Dunakeszi-Baja-Arad négyszöggel határolt Alföld állapotát követi nyomon. 2021 nyarán a meleg és csapadékszegény időjárás miatt jelentős aszály alakult ki, majd a rákövetkező évszakok sem tudták a talaj nedvességét megfelelően feltölteni, így a 2022-es nyarat már kiszáradt talajjal kezdtük. Ebből lett aztán az emlékezetes, történelmi súlyosságú aszály 2022 augusztusára, amelynek hátteréről részletes tanulmány is született. Ezután viszont 2023-ban mind a téli, mind a nyári félév hozott elegendő csapadékot, így nem alakult ki jelentős aszály. 2024 nyara viszonylag kedvezően indult, egészen a rekordmeleg július-augusztusig, amikor a hőség miatt a talajok rövid időre gyakorlatilag a 2022-es szintre száradtak vissza. Azóta is jellemzően csapadékhiány uralkodik: egy-két hónap kivételével elmaradt a szokásos csapadék. Így idén nyáron ismét súlyos aszályos helyzetből indulunk - ami aggasztó kilátásokat jelent a nyárra nézve.
Extrém ábrákon az aszály - így száradt ki tíz nap alatt Magyarország
Összefoglalásként elmondható, hogy a tartós csapadékhiány vagy az extrém hőség önmagában is elegendő a súlyos talajszárazság kialakulásához, együttes előfordulásuk pedig szélsőséges aszályhelyzetet idézhet elő. Magyarország egy aszályra hajlamos területen fekszik. Bár az éves csapadékösszeg nem csökkent drasztikusan a 20. század eleje óta, a globálisnál nagyobb felmelegedés miatt térségünkben egyre gyakoribb és súlyosabb az aszály.
Néhány évtized múlva az ország legnagyobb részén alig lesz aszálymentes év, a súlyos aszályok gyakorisága pedig a mai átlagnak akár a többszöröse is lehet. Mindez a termőföldek kimerüléséhez, csökkenő élelmiszerforrásokhoz, növekvő inflációhoz és az elsivatagosodás miatt elvándorláshoz vezethet egy-egy térségben.
A Párizsi Megállapodás klímacéljához szükséges antropogén kibocsátások globális csökkentése mellett elengedhetetlen a nemzeti szintű alkalmazkodás: többek közt az öntözőrendszerek kiépítése, mezővédő erdősávok fenntartása, vízmegtartó agrotechnológiák alkalmazása, valamint a megváltozott éghajlati viszonyokat jobban tűrő haszonnövények termesztése.
