A 2024-ben az őszi gabonafélék vetését 1,34 millió hektáron tervezték a magyar gazdák, amiből az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 922,4 ezer hektár volt - írta meg őszi operatív jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). Az őszi búza esetében az elvetett terület nagysága a 2023. évihez viszonyítva - a Dél-Alföld régió kivételével - egész Magyarországon csökkent, a legnagyobb mértékben a Közép-Dunántúl régióban.
Külön problémát jelent, hogy az országnak vannak olyan térségei, ahol tavaly nyár óta nem esett számottevő csapadék, máshol a sok éves átlag töredéke jött csak össze. 2024. októberében volt egy esősebb időszak, aztán április közepéig alig volt eső: a sokévi átlaghoz képest decemberben közel 50%-kal, januárban közel 35%-kal, februárban pedig 50%-kal kevesebb csapadék hullott. Emiatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) kezdeményezésére az energiaügyi miniszter március 1-jei kezdettel az ország teljes területére kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot.
Egyre nagyobb problémát jelent az aszály
A helyzet pedig folyamatosan romlik. A HungaroMet Zrt. elmúlt két hétben közzétett agrometeorológiai jelentéseiből kiderült, hogy június 8-a és június 18-a között, vagyis alig 10 nap alatt az ország döntő többségén a mezőgazdasági aszályszint az "enyhe" és "közepes" súlyosságúból "nagyfokú"-ra változott. Ráadásul az elkövetkező napokban nem várható Magyarországon komolyabb mennyiségű csapadék, és a jellemzően forró és száraz július és augusztus még csak eztán következik. Vagyis a nyár elején már a kiinduló feltételek is súlyos problémákat jeleznek előre.
Extrém ábrákon az aszály - így száradt ki tíz nap alatt Magyarország
Ha a következő két hétben nem lesz kánikula, egy jó átlagos búzatermés várható
A hosszú tenyészidejű búzafajtáknak hozzávetőleg 8-10 nap van hátra aratásig. Most az lenne a legfontosabb, hogy ne jöjjön extrém hőség, 35 fok, vagy annál is melegebb hőmérséklet. Ha mégis lesz ilyen hőhullám, akkor megrekednek a szemek, nem lesz meg a fajsúly. Vagyis most azon múlik az idei búza sorsa, hogy lesz-e kánikula a következő két hétben - mondta el az Agrárszektornak Petőházi Tamás. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hozzátette: a búzának árthatna még egy napokig tartó áztató eső is, de erre most nincs kilátás. Egy-két órás eső még nem jelentene problémát.
A terméseredményeket tekintve jelenleg nagyjából 4,2 tonnás hektáronkénti átlagot várnak az Alföldön, ennél jobb, 6 tonna feletti átlagok lehetnek a Dunántúlon - hacsak nem jön hőhullám, amitől megrekednek a szemek. Összességében a Dunántúlon jó közepes, az Alföldön pedig gyenge közepes termés várható
- ismertette Petőházi Tamás.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
De hogyan látják a helyzetüket az ágazat szereplői? Milyen állapotban vannak az állományaik, milyen képet mutatnak a táblák? Milyen termésre számítanak, milyennek ítélik meg a kilátásaikat? Az Agrárszektor erről kérdezte a magyar termelőket.
Égető Sándor, a hódmezővásárhelyi HÓDAGRO Zrt. növénytermesztési főmérnök helyettese az Agrárszektornak tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogy összesen 960 hektáron vetettek őszi búzát, emellett tritikálét 160 hektáron, őszi árpát 230 hektáron - ennek a fele sörárpa lesz -, őszi borsót vetőmag előállításra 20 hektáron, illetve ugyancsak vetőmagnak alombükkönyt 10 hektáron, és 240 hektáron tritikálé-bükköny keveréket. A szakember elmondta, hogy az október eleji esők miatt egy héttel később tudták elkezdeni a vetést, de végül a tervezett időre kész lettek mindennel. Az őszi búzából mind a 960 hektár megmaradt, az érés vége felé járnak a növények, amelyek lassan arathatók leszenk, különösen a korai fajták.
A Csongrád-Csanád megyei vállalkozás növénytermesztési főmérnök helyettese elmondta, hogy az állományokban alapvetően a megszokott mennyiségű növényvédelmi kezelést végezték el, illetve szükség volt még egy extra rovarölőszeres kezelésre a levéltetvek miatt. Égető Sándor elmondta, hogy az aszály továbbra is komoly negatív hatással van az állományokra, a táblák tele vannak repedésekkel, a búza és a tritikálé pedig kényszerérett állapotba került: nem beérnek, hanem felsülnek. A szakember ugyanakkor óvatosan optimista volt, mint mondta, talán idén a májusi esők miatt a tavalyihoz képest átlagban egy tonnával jobb lesz az eredmény a búzában.
A növénytermesztőknek is lehet szerencséjük: valami jól sikerült idén
Zalában a Baki Agrocentrum Kft.-nél 800 hektáron vetettek ősszel búzát. Balogh Ádám, a Baki Agrocentrum Kft. ügyvezetője lapunknak tavasszal elmondta, hogy a vállalatnál és a környéken az őszi kalászosok vannak túlsúlyban, mivel az utóbbi években lecsökkent a kukorica aránya, és ez a trend idén is folytatódott. Balogh Ádám arról is beszélt, hogy az év eleje nagyon csapadékhiányosan indult, de március során sok esőt kaptak, így áprilisra jobb lett a helyzet a földeken, ám akkor a térségben tapasztalt esőzések miatt csúszásban is voltak a tavaszi munkálatokkal.
Németh Zoltán, a vállalkozás a vállalat növénytermesztési ágazatvezetője nemrég az Agrárszektornak elmondta, hogy az állományok nem károsodtak, így 800 hektáron fognak őszi búzát betakarítani. A szakember elárulta, hogy búzából 13 fajtával dolgoznak, és várhatóan 8-10 tonna/hektár között lesz a termés. Tavaly 9 tonna volt a hektáronkénti átlag, és ez várhatóan idén is meglesz. Németh Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évekkel ellentétben még minden zöld, pedig ilyenkor már rendszerint el szokták kezdeni az árpa aratását.
Az esőnek örülnek a gazdák, de a világpiac miatt van ok az aggodalomra
Aggódnak a gazdák: ez most mindent tönkre tehet a magyar földeken
Nagy Imre Gábor, Bozzai családi gazdálkodó az Agrárszektornak elmondta, hogy mintegy 400 hektáron foglalkoznak kalászosokkal, repcével, szójával, napraforgóval és kukoricával. A kalászosok közül nagyobb mennyiségben őszi búzát vetnek, illetve 20-30 hektáron őszi árpát, vetőmagnak. Mint mondta, a vetési munkálatokat még időben el tudták végezni, de a csapadékhiány folyamatos gondot jelent Vas megyében: tavaly november 30-a óta mindössze 140 milliméter hullott a földjeikre, ami a szokásos mennyiség egynegyede. A növényvédelem terén sincs egyszerű dolguk, a hatóanyagok európai uniós kivonása miatt kevés ütőképes eszköz van a kezükben a károsítók ellen. Nagy Imre Gábor a jövőt illetően bizakodó volt, bár jelezte, nagyon sok csapadék hiányzik a talajból. Ezt azonban nem lehet öntözés nélkül pótolni, az pedig máris veszteségessé teszi a termesztést.
