A tavalyi évvel ellentétben, amikor a természet folyamatosan 2-3 héttel a naptár előtt járt, idén máshogy volt szeszélyes az időjárás. Áprilisban óta egymást érik a hideg- és melegfrontok, gyakran 10-20 Celsius-fokos különbségek mérhetők az ország különböző pontjain, de akár 24 órán belül is előfordulhatnak ilyen mértékű hőingadozások. Emellett a lehullott csapadék mennyisége is elmarad a sokéves átlagtól, ami befolyásolta a talajok nedvességtartalmát is. Ezek a tényezők már a tavaszi vetések idején is okoztak némi kihívást a gazdáknak, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Nincsenek könnyű helyzetben a magyar gazdák: mi lesz a tavaszi vetéssel?
Félő, hogy idén is nagy problémát fog okozni a szárazság
Emellett egyre nagyobb problémát jelent a mezőgazdaság számára az aszály. A HungaroMet Zrt. június 8-i felmérése alapján a felszín közeli talajréteg csak északkeleten és a nyugati határszélen nedves, másfelé egyre szárazabb. A mélyebb talajrétegek is egyre szárazabbak, a fölső fél méteres réteg szinte az egész országban száraz, a fölső egy méteres talajrétegből többnyire 70-120 mm csapadék hiányzik. Egyre nagyobb területre terjed ki és egyre fokozódik az aszály: hazánk nagyobb részén közepes intenzitású mezőgazdasági aszály van.
A június 11-i felmérés szerint pedig jóformán már csak az ország északnyugati és északkeleti térségeiben nincs aszály, mindenhol máshol az enyhétől a nagyfokúig terjedő aszályszintről lehet beszélni. Ez újabb aggodalmakra ad okot.
Bár a jövő hét elején hazánk területének körülbelül a felén valószínű több-kevesebb csapadék, a hét közepétől ismét nagyrészt száraz idő várható. Így összességében Magyarország túlnyomó részén tovább szárad a talaj, és az aszály fokozódására lehet számítani.
Borsodtól Baranyáig egyre fokozódik az aszály
Az Agrárszektor április közepén a vetés idején kérdezte a meg a gazdákat a tapasztalataikról. Akkor - köszönhetően a korábbi lehűléseknek - volt olyan termelő, aki az alacsony talajhőmérsékletek miatt várt ki a vetéssel, más el tudta kezdeni időben, de már akkor is a száraz és rögös talajokon kellett dolgoznia. Most, két hónappal később már egyértelmű, hogy idén elsősorban nem a károsítókkal fog meggyűlni a gazdák baja, hanem az időjárással: vannak olyan térségek az országban, ahol gyakorlatilag tavaly nyár óta nem hullott érdemi csapadék.
Baranya megyében, a Papp és Papp Kft.-nél április 8-a környékén kezdték el a kukorica vetését, amellyel április 20-a körül végeztek, utána pedig már a szóját vetették - mondta el az Agrárszektornak Baranyi Attila, a vállalat ügyvezetője. A szakember elmondta, hogy az állományok nagyjából 7 leveles állapotban vannak, és egységes képet mutatnak, jól fejlettek, haragoszöldek. A gyomirtáson kívül azonban egy másik növényvédelmi beavatkozásra is szükség volt, mivel a vetésfehérítő bogár támadta meg az állományokat, így már a rovarkártevők ellen is védekezniük kellett. Baranyi Attila elmondta, hogy a növények a földben levő nedvességtől még szépen tudnak fejlődni, de már minden kultúra nagyon kívánja a csapadékot. A következő másfél hétre azonban nem jók a kilátások, az előrejelzések szerint nem várható nagyobb eső itthon. A vállalat ügyvezetője ezért nem is bocsátkozott jóslatokba a következő időszakot illetően, mint mondta, minden azon múlik, hogy mikor süllyed a gyökérzóna alá a talajban levő víz, vagy hogy megérkezik-e a szükséges csapadékmennyiség.
Rózsa Ádám, az Enyingi Agrár Zrt.-től arról számolt be lapunknak, hogy a kukoricánál a fővetést sikerült május 1-jére elvetni, a másodvetéssel pedig május 20-án végeztek. A Fejér megyei vállalkozás növénytermesztési főágazatvezetője elmondta, hogy az állományok vegyes képet mutatnak, a májusi nagy hidegek megfogták a növény korai fejlődését, ami ezek miatt nehezen indult meg. Ráadásul a térségben kevés csapadék hullott tavasszal, a nagy hidegek után pedig azonnal megérkezett a hőség. És bár a melegebb időjárás kedvezne a kukoricának, és segítené a fejlődését, de csapadék nélkül mostanra jelentőssé vált az aszály náluk. A szakember beszélt arról is, hogy a növényvédelmi kezelések terén a gyomirtások megvoltak, de ez is okozott némi kihívást, ugyanis a hideg idő miatt stresszeltek a növények, és meg kellett választaniuk, milyen szert használnak. Az időjárásra egyébként a gyomnövények is vontatottabb keléssel reagáltak. Rózsa Ádám közölte, a rovarkártevők még nem jelentek meg az állományokban, számításai szerint ez a probléma körülbelül két hét múlva fog jelentkezni. A növénytermesztési főágazatvezető az idei kilátásokról úgy nyilatkozott, hogy ha nem lesz csapadék, akkor kifejezetten rossz lesz a helyzet. Ebben az esetben ugyanis megismétlődik a tavalyi év a kukoricánál. Rózsa Ádám beszélt arról is, hogy gyakorlatilag tavaly nyár óta csapadékhiány van náluk: se az ősz, se a tél nem tudta pótolni a csapadékhiányt, de még a tavasz sem. Röviden úgy is mondhatnánk, nem áll jól a kukorica számára ez a szezon - jelentette ki.
A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél a szántóföldek 70%-án április utolsó napjaiban végeztek a kukorica vetésével, a maradékon azonban - réti, kötött talajok révén - nem tudtak időben talajmunkát végezni, ezért ezeken a területeken csak május közepén értek véget a munkálatok. A különbség pedig látszik is, árulta el Szabó Péter, a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese. A szakember elmondta, hogy ahol időben el tudták végezni a munkálat, ott szép kelés van, szépen fejlődnek az állományok, ezek ammóniával is meg lettek húzatva. A későbbi állományoknál azonban hiányos a kelés, még csak 3-4 leveles állapotban vannak. Az eső ebben a térségben is nagyon hiányzik, mert ugyan május 22-23-a környékén volt körülbelül 30-35 milliméternyi csapadék, azóta viszont alig esett pár milliméter. Ha ez nem változik, az ország észak-keleti területein is aszály fog kialakulni - jelezte Szabó Péter. Növényvédelem terén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei vállalkozásnál is csak a gyomirtásokat végezték el eddig, másra nem volt még szükség. Arra a kérdésre, hogy milyenek a kilátások, Szabó Péter úgy felelt, hogy ha most jönne egy kiadós eső, akkor még jó termés lehetne, hiszen az alapok jók. Az előrejelzések azonban a hónap hátralevő részére nem mutatnak csapadékot, emiatt viszont eléggé rosszak a kilátásaik. A szakember elmondta, hogy talán csak annyiban van szerencséjük, hogy vannak tavalyról áthúzódó készleteik, ami elegendő lehet az idei évre a takarmányozáshoz. Szabó Péter szerint jó döntés volt, hogy ezt nem adták el, hanem inkább tartalékoltak idénre.
Vas megyében Nagy Imre Gábor, Bozzai családi gazdálkodó az Agrárszektornak elmondta, hogy mintegy 400 hektáron foglalkoznak kalászosokkal, repcével, szójával, napraforgóval és kukoricával. Ezek közül a repce, a kukorica és a szója foglal el nagyobb területeket. Mint mondta, a vetési munkálatokat időben el tudták végezni, de a csapadékhiány folyamatos gondot jelent náluk: tavaly november 30-a óta mindössze 140 milliméter hullott a földjeikre, ami a szokásos mennyiség egynegyede. A szakember arról is beszélt, hogy az állományok vegyes képet mutatnak, vannak olyan sülevényesebb, kavicsosabb részek, ahová a június eleji esőzés már későn jött. A növényvédelem terén sem egyszerű a helyzet, a hatóanyagok kivonása miatt kevés eszköz maradt a kezükben a károsítók ellen, a meglevő szerek rotációjával próbálnak hatékonyan védekezni. A jövőt illetően Nagy Imre Gábor úgy fogalmazott, hogy bizakodnak, bár nagyon sok csapadék hiányzik a talajból. Ezt öntözés nélkül pótolni nem lehet, öntözni pedig eleve veszteséges.
Összességében elmondható, hogy a magyar földeknek és növényeknek óriási szüksége lenne az országos áztató esőkre. Az egyre fokozódó aszályhelyzet, és a talajok növények által hasznosítható vízmennyiségének csökkenése mind-mind aggodalommal tölti el a gazdákat. Ha ugyanis nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a földekre, megismétlődhet a tavalyi, legrosszabb esetben pedig akár a három évvel ezelőtti aszályos időszak is.
