Az őszi káposztarepce termesztése 2018-ban érte el a csúcspontját Magyarországon, amikor mintegy 330 ezer hektáron vetették ezt a kultúrát a magyar termelők. Azóta viszont folyamatosan csökken a repce vetésterülete tavaly ősszel az Agrárközgazdasági Intézet becslése szerint már csak 144 ezer hektáron, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint viszont mindössze 130 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel.
A visszaesés okai között az első helyen szerepel a klímaváltozás, de az alacsony terményárak, a magas termesztési költségek, az egyre sokasodó kártevők és a hatóanyag-kivonások is szerepet játszanak a gazdák döntéseiben. A trendet látják a vetőmag-előállítók és nemesítőházak is, amelyek különböző fejlesztésekkel és új fajtákkal próbálnak meg válaszolni a kihívásokra. Ilyen megoldás lehet a szárazságnak és melegnek ellenállóbb, a károsítókkal szemben toleránsabb fajták előállítása, a jobb minőségű termést hozó fajták létrehozása vagy épp az olyan hibrideké, amelyeket a jelenleg termesztésben levő fajtákhoz képest később lehet elvetni.
Durván visszaesett a repce vetésterülete itthon: mi lehet a megoldás?
Úgy csökkentik a költségeiket a gazdák, hogy az a minőség rovására mehet
Nem volt nehézségek nélkül való az idei év
A 2024-2025-ös időszaknak is megvoltak a maga kihívásai, kezdve az aszályos nyárral, de a szárazabb ősz, az enyhe tél és a lehűlésekkel és felmelegedésekkel tarkított tavasz sem voltak túlzottan megnyugtatóak a gazdák számára. Az utóbbi hetekben főleg a csapadékhiány és a talajban a növények által hasznosítóható vízmennyiség csökkenése miatt fájhatott a termelők feje. A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint a mezőgazdasági aszályszint az ország legnagyobb részében már a közepes és a nagyfokú aszály között van, csak egy-két olyan térség van hazánkban, amely még azt mondhatja, nincs, vagy csak enyhe szintű az aszály ott.
Mindezek fényében külön érdekes lehet, hogyan látják a helyzetüket a termelők. Milyen állapotban vannak az állományaik, milyen képet mutatnak a táblák? Mire számítanak és miben bíznak? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Fejér megyében a Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.-nél tavaly ősszel 680 hektáron vetettek őszi káposztarepcét - tudtuk meg a vállalkozás növénytermesztési igazgatójától. Zoványi György elmondta, hogy az állományok jól festenek, és bár egyelőre még minden rendben van, a termés kétséges lesz ebben a nagy melegben. A szakember beszélt arról is, hogy a növényvédelem terén ők csak a szokásos kezeléseket végezték el, de a cégcsoportnak voltak olyan tagjai, ahol nagy gond volt a rovarkártevőkkel, így ezeken a helyeken szükség volt extra beavatkozásokra is. Ami a kilátásokat illeti, Zoványi György úgy fogalmazott, hogy 4 tonna/hektár körüli eredményt vár Mezőfalván, de vannak olyan területeik, ahol már a 2-2,5 tonnás, illetve legfeljebb 3 tonnás hektáronkénti eredménnyel is elégedettek lennének. A szakember rámutatott, hogy a jelenlegi csapadékhiányos időszak komoly negatív hatással van az ezermagtömegre, ami pedig a termés minőségének egyik legfontosabb fokmérője. Zoványi György szerint a következő két hétben már nem várható eső, így a betakarításig valószínűleg maradni fog a mostani állapot.
A Szerencsi Mezőgazdasági Zrt.-nél, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tavaly ősszel 480 hektáron vetettek repcét. Ez az elmúlt években nem változott, a vetésforgó miatt általában ennyivel szoktak dolgozni - közölte az Agrárszektorral Szabó Péter, a vállalkozás növénytermesztést felügyelő vezérigazgató-helyettese. A szakember elmondta, hogy az állományok vegyes képet mutatnak, de a zömük optimizmusra ad okot. Van egy-két mélyebben fekvő tábla, amelyet megkapott a fagy, de a területek nagy részén egy jó erős, közepes termésre számítanak. Csúcstermést nyilván nem várnak, mondta el Szabó Péter, elvégre nagyon száraz volt a szezon. Két körben fejtrágyáztak, de nem voltak jó, bemosó esők, és a becők fejlődéséhez is több csapadékra lett volna szükség májusban és júniusban. A vezérigazgató-helyettes beszélt arról is, hogy az állományokban a rovarkártevők ellen védekeztek, de a növények megkapták a szükséges lombtrágyákat, a bórt, a ként és a biostimulátort is, tavasszal egy plusz regulátorozást és egy gombaölős kezelést is. Ez utóbbiból - a korábbi évekkel ellentétben - nem volt szükség újabb beavatkozásra. A szakember a várható kilátások kapcsán elmondta, hogy bár most még zöldek a szemek, de már tervezik beadni a Nébih felé az engedélykérelmet, és várhatóan a jövő hét vége felé el tudják majd kezdeni a deszikkálást. Szabó Péter bízik benne, hogy a terméshozamuk idén is 3 tonna fölött lesz hektáronként, de ha már a 3,5 tonna/hektár meglenne, azzal elégedettek lennének.
Zalában a Baki Agrocentrum Kft.-nél 414 hektáron vetettek őszi káposztarepcét, ebből 400 hektáron meg is maradt - árulta el Németh Zoltán, a vállalat növénytermesztési ágazatvezetője. A szakember az Agrárszektornak azt is elmondta, hogy az állományok eléggé szépen festenek, a hűvös és csapadékos május sokat segített abban, hogy jó legyen a kötődés. Idén a repcére hosszú, majdnem öt hétig tartó elnyújtott virágzás volt jellemző, és mivel a növények magasak, a gyökérzetük pedig megtartja a meleget és a párát, az elmúlt időszakban többször is tapasztalt meleg sem okozott problémát a kultúrában. Mostanra azonban a homokfoltokon, ahol gyengébb a tápanyag-ellátottság és kevesebb a víz, ott kezdenek felsülni a növények, de ez még nem fog nagy termésdepressziót eredményezni. Németh Zoltán közölte, hogy a repce a teljes érés szakaszában van, és az eddigi problémák nem okoztak kiesést. A szakember beszélt arról is, hogy az elnyújtott virágzás miatt a megszokottnál eggyel több rovarirtós kezelésre volt szükség, de gombaölőt is kétszer kellett kijuttatni az állományokra. Ami a kilátásokat illeti, a vállalat növénytermesztési ágazatvezetője kifejezetten optimista volt: mint mondta, a repce várhatóan 4 tonna/hektár körül lesz, de ezt majd az ezermagtömeg fogja megmutatni.
Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák összességében bizakodóak voltak, elmondásuk szerint az állományok különösebb probléma nélkül vészelték át a téli és a tavaszi hónapokat. A növények fejlődéséhez eddig még éppen megfelelő mennyiségű víz állt a rendelkezésre, ám most, a szemek érésénél hatalmas szükség lenne a további esőkre, amelyekre viszont nincs sok kilátás június végéig. A száraz, meleg idő azonban negatívan befolyásolhatja az ezermagtömeget, így előfordulhat, hogy az eredmények gyengébbek lesznek a várakozásoknál.
