Növény | 2025. július 17. 12:31
Rege a repcéről
Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére még mindig komoly potenciál van a repce termesztésében Magyarországon.
2026. április 28. kedd Valéria
Az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére még mindig komoly potenciál van a repce termesztésében Magyarországon.
A repcetermés minősége múlik azon, hogy elegendő csapadékot kapnak-e a növények a következő időszakban.
Az RAGT Vas megyei képviselője szerint erőteljesen átalakul a vetésszerkezet Nyugat-Magyarországon is.
Hiába vannak egyre ellenállóbb fajták és hibridek, 2018 óta folyamatosan veszít a népszerűségéből az őszi káposztarepce Magyarországon.
Kanadában egyre több gazda termeszt repce helyett tavaszi búzát, míg az Egyesült Államokban ez a növény van visszaesőben.
Folyamatosan csökken hazánkban a repce vetésterülete, idén már nem éri el 130 hektárt sem.
Bár a repce vetésterülete komolyan csökkent tavaly óta, az idei állományok igen biztató képet mutatnak.
Nyugatról kelet felé haladva egyre nagyobb a baj.
Eddig tartott a sikerszéria?
Változatos képet mutat a repce állapota az országban.
Egyre erősebbek vagyunk kukoricából.
10 százalékkal kisebb lehet a növény termőterülete, és az állapota is kérdéses.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
