Szóljon, aki nem unja még a panaszkodást a szerkivonások és az éghajlatváltozás hatásai miatt, és aki még nem vette észre, hogy új korszakba léptünk. Az összes termelési tényező egyidejű és tartós megváltozása mindenkit érint. De nagyon nagy különbségek vannak a reakciókban, és főleg a lépések sebességében. Ez törvényszerűen a koncentrálódás növekedésével jár.

Nem lehet már érzelmi alapon döntéseket hozni - a mezőgazdaságban sem. Pedig sokan továbbra is hitre, érzelmekre és nem a valóságra alapítva vetnek. Ebbe ma már könnyedén tönkre lehet menni. Az aszály, mint fájóan aktuális téma, ezt fényesen (és forrón) bizonyítja. Nem tudok könnyű nyári olvasmánnyal szolgálni.

"Ahogy évről évre arról számolok be, hogy a világ gabonatermelése újabb csúcsot döntött, úgy immár az átlagos középhőmérsékletről is ezt tudom elmondani. De tényleg!" Szóljon, akit meglepetésként ért, hogy aszály lesz, hogy júniusban nem esik az eső, és egyre több és hosszabb a hőhullám! Egyébként a kutatók évtizedek óta jelzik, hogy ez fog történni, és hogy ez csak a kezdet. A felmelegedés gyorsuló szakaszában vagyunk. Sajnos, nem vettük komolyan a figyelmeztetést. Védekezni kell. Ehhez minden tudás és eszköz, támogatás rendelkezésre áll. Csak tudni kell, hová nyúljunk. Nem szabad halogatni. Ezt nem tudjuk úgy kimozogni, ahogy szoktuk a válságokat. Minden késedelem veszedelem.

Sokkalhatnék a teljesen vörös aszálytérképekkel, terméskilátásokkal, de azt hiszem, csak rontanék a helyzeten. Mivel pedig sokkal inkább javítani szeretnék, ezért inkább piaci vonatkozásokról szólok.

A repce esetében ezek kritikus tényezők a növény hazai termesztésének jövőjét illetően. Lassan ugyanis ki lehet mondani, hogy már csak azok vetik a repcét, akik tényleg ismerik, szeretik a növényt. Ez utóbbi nem tréfa. Hiszen naponta jelen kell lenni, szinte beszélni hozzá, ápolni, és ami a lényeg: az meg is hálálja.

Világpiac

Az utóbbi két évben a repce világpiaci ára meglehetősen kiegyensúlyozott volt. A többi terményhez képest kifejezetten stagnált. Mindez úgy, hogy olajosmag lévén ármozgása összefüggést mutat például a szója, a kőolaj árával. Ez utóbbi pedig tudjuk, hogy milyen érzékeny a piaci, politikai, háborús helyzetre. Ez a jobb kiszámíthatóság már önmagában is előnyére válik a repcének. A háttere pedig az, hogy a kereslet meglehetősen stabil és koncentrált. (Történelmileg a repce 2022 májusában elérte minden idők árcsúcsát.)

Forrás: Erste Bank

A jövő firtatásakor induljunk tehát ki a piaci kereslet oldaláról! A globális repcetermelés lassan ugyan de mind területben, mind mennyiségben tartósan növekszik. Mivel a termés növekedése duplája a területének, a hozamok, a hatékonyság javulása nagyon látványos. Ha megnézzük a fő termesztő területeket, akkor ezt meg is értjük.

Forrás: Erste Bank

A legnagyobb repcetermelő Kanada és az EU, de Kína is India és meghatározó. Közülük azonban csak az EU termelése csökken. Az olajtermelésben hasonló a helyzet, de ebben az EU a legnagyobb. A felhasználás oldalán is ugyanezen szereplők a legnagyobbak, de míg az olajfelhasználás jellemzően stagnál, addig kontinensünkön növekszik. És ez az, ami pozitív jövőképet ad a magyar repcének.

A globális repcepiac tehát erősen EU függő, de még inkább német léptékű. A németek ugyanis a világ legnagyobb repceimportőrei. A német gyárak évente mintegy 9,5 millió tonna repcét dolgoztak fel az elmúlt években, amiből bizony 60 százalék importból származott. A repcetermelést értintő problémák (főként az EU-s szerkivonások és a klímaváltozás) ott is a termelés csökkenését okozták, ami pedig magas árakhoz vezetett. Éppen akkor, amikor a felhasználás is visszaesett. Ez elsősorban a biodízel bekeverése arányának visszaesését jelenti. A tendencia a második generációs bioüzemanyagokra való átállás. Nevezetesen, egyre inkább hulladékolajokra és -zsírokra építik a bioüzemanyagok gyártását. Ezen áttérés üteme határozza meg a repcekeresletet az elkövetkező években. Ebben azért van adminisztrációs elem is. A Német Szövetségi kormány ezeket az új alapanyagokat kétszeres szorzóval számolja be a megújuló energiaforrásokról szóló irányelvbe.

Németország Európa legnagyobb biodízelgyártója. A Német Bioüzemanyag-ipari Szövetség (VDB) adatai szerint a 2024-es naptári évben összesen mintegy 3,6 millió tonna biodízelt termeltek Németországban. Az évre nézve ez 100 ezer tonnás növekedésnek felel meg. Ennek fele (51%) repcemagból készült. A negyede (24%) sütőzsiradékokból, 15 százaléka szójából. Ezen kívül van 2 százaléknyi állati zsír, amit csak 2021 óta használnak ilyen célra. Illetve fontos tudni, hogy a pálmazsírt nem használják már, 2023 óta ugyanis már nem számít bele az üvegházhatású gázok kvótájának teljesítésébe. A német biodízelipar tehát a hazai repcetermesztés legfontosabb vevője. Az üzemanyag-előállításhoz használt repceolaj iránti kereslet így mintegy 2,2 millió tonna repceliszt előállítását is biztosítja, amely ma messze a legfontosabb GMO-mentes fehérjeforrás a tejelő szarvasmarhatakarmányban. Ez az értéklánc a piaci potenciállal rendelkező, hálózatba kapcsolt biogazdaság kiváló példája, hiszen a repceolaj és a metilészter a jövőben a vegyipar úgynevezett molekuláris fordulatában is nagyobb szerepet játszhat.

Összességében: a német repcetermelés ugyan az előző évben valamivel növekedni tudott a kedvező áraknak köszönhetően, de tendenciájában csökkenést mutat. A fordulat esélye évre évre csökken, ahogy változik az üzemanyag­gyártás alapanyagok köre. Márpedig ez a piac a magyar repcetermés számára is a legfontosabb.

Kérdőjeles még a repülőgép üzemanyagok alapanyagának ügye, de mivel deklaráltan nem élelmiszer alapanyagokra építik a kétségtelenül hatalmas potenciállal bíró piacot, a repcefelhasználás inkább az élelmezési felhasználás felé fog eltolódni. A minimális termelés, ami a világban már zajlik a megújuló repülőgép üzemanyagokból, jellemzően Európa felé áramlik. Ugyanakkor az európai fenntartható légijármű-üzemanyag-előírások ötször drágábbá tették a fenntartható légijármű-üzemanyagot, mint a hagyományos sugárhajtómű-üzemanyag, ami súlyos gátja az elterjedésnek.

Világpiacot mozgató hírek

Az amerikai hatóságok azon szándéka, hogy 2026-ban és 2027-ben jelentősen növeljék a biodízel-termelést az Egyesült Államokban, de csak helyi olajból, érzékenyen érintik a kanadai repceolaj-exportőröket, és a szójaolaj árának meredek emelkedéséhez vezettek Chicagóban. Kanadában továbbra is hűvös, esős időjárás tapasztalható, ami elősegíti a repce fejlődését, bár a csapadék kevesebb az előrejelzésnél. A határidős árak emelkednek.

Érdemes megjegyezni, hogy a párizsi tőzsdén az augusztusi repcemag határidős jegyzései gyakorlatilag változatlanok maradtak az EU-ban jó termésre és a biodízel és olaj iránti alacsony keresletre vonatkozó előrejelzések miatt.

Ukrajnában az időjárás kedvez a repcearatásnak, de az exportőrök aktívan emelik a repce határidős árait a csökkent termésre vonatkozó előrejelzések hátterében. Az elmúlt hetekben az ukrán parlament 10 százalékos vám bevezetésére vonatkozó javaslatot fontolgat a szójabab és a repce exportjára, amely szintén szerepet játszik a párizsi repceárak támogatásában, miközben csökkenti az ukrajnai exportkeresleti árakat.

Az Ausztrál Mezőgazdasági Kutatószolgálat (ABARES) a repcevetési területek 3,4 millió hektárra történő csökkentése és az elhúzódó aszály miatti hozamromlás közepette 5,7 millió tonnára csökkentette a 2025/26-os repceter­mesztési előrejelzését (6,1 millió tonna 2024/25 millió évében), míg az USDA 6,15 millió tonnára, az IGC pedig 6 millió tonnára becsüli. A talaj nedvességtartalma a legtöbb régióban lényegesen alacsonyabb, mint tavaly, ami negatívan befolyásolja a növények fejlődését és a termést.

Az aktuális EU-s helyzetről az mondható el, hogy az európai termésbecsléseket az őszi aszály és a tavaszi fagyok miatt erősen 2,7 millió tonnára módosították. A javuló májusi időjárás miatt valószínűleg jobb termést jeleznek, ami felhígítja az ellátási félelmeket, bár a végső kimenetek továbbra is nagymértékben időjárásfüggőek. A kereslet oldalán a vonzó helyi olajos magárak ösztönzik a terület megtartását. A repceliszt és az olaj iránti kereslet továbbra is szilárd, különösen az EU-ban mind az élelmiszer-, mind a biodízel-ágazatnak köszönhetően. Az importőrök figyelemmel kísérik az időjárási kockázatokat, és az uniós termésjelentéseket a regionális egyensúlyra vonatkozó jelek érdekében.

Az előrejelzések szerint a készletek szűkülni fognak, az árak továbbra is magasak maradnak. A kilátások viszont a repcefeldolgozás zsugorodását jelzik. Mind a bioüzemanyagok felhasználása, mind a termelés szűkíteni fogja a piacot. Ukrajna beszállítói pozíciója tovább fog erősödni. A kérdés, hogy a kínálat vagy a kereslet fog gyorsabban csökkenni. Ettől függ ugyanis az árak alakulása. Jelenleg a kínálat a szűkösebb, az árak magasak. Ez még évekig így maradhat. Ahogy nő az elektromos autók aránya, úgy csökken a kereslet a dízelek iránt. Ez lassú, de tartós piacszűkülést jelent.

Az európai repcepiacon nem vagyunk fontos szereplők, csak trendkövetők. Sőt, nem is vagyunk éppen olcsó beszállítók. Még tovább színezi a képet, hogy a kínai használt­olaj trükkös beszállítását a kontinensre dömpingvámokkal próbálja az EU korlátozni a függés csökkentése érdekében.

Hát, itthon...

Tény, mi tény, a repce vetésterületi ábrájára nézve elfacsarodik a termelők szíve. A múlton, a repce régi dicsőségén rágódni azonban nem érdemes. A növény fontos tagja a vetésforgónak, igen jó előveteménye a kukoricának és a kalászos gabonaféléknek egyaránt, de az utóvetemény-hatása sem nélkülözhető: ez hozamnövekedésben, kedvezőbb művelési és növényvédelmi költségekben, tápanyag-megtakarításban egyaránt tetten érhető.

Ahogy csökken a terület, úgy tendálnak felfelé az átlaghozamok, hiszen csak a legjobbak tartanak ki a repce mellett. Itthon tehát a repceterület lejtmenete egyelőre aligha megállítható. A napraforgó termesztése olcsóbb, jobban bírja a szárazságot. Bár itt le kell szögezni, hogy a repce hamar lekerül a földről, így a nyári hőhullámok kevésbé érintik. Ha hüvelykujj szabályt kellene mondani, akkor 3,5 tonnás hektáronkénti hozam alatt veszteséges lehet a repcetermelés. Ráadásul ez egy érzékeny, igényes növény, tápanyagigénye, növényvédelme nagy kihívás. Ugyanakkor a vadak nem kedvelik, így nem is károsítják úgy, mint a többi olajost.

Az idei termésben a kora tavaszi fagyok okoztak ugyan kárt, de még így is közepesnek várható, átlagosan 2,0–2,5 t/ha. A népi megfigyelés, mi szerint, ahány hét virágzás, annyi tonnás termés is ezt üzeni idén. A fentiek fényében az árak stabilitása szembetűnő. Az export pedig a terméssel párhuzamosan változik, 40–60 százalékban a német piacra.

A jövőt illetően érdekes jel, hogy mekkorát nőtt az AKG, ÖKO támogatásra pályázók köre. Ők jellemzően nem gondolkodnak repcében, hiszen azt erősen kell permetezni. Úgy vélem, ebben az évtizedben még sokat fogunk beszélni a repcéről. Területe tovább fog zsugorodni, az évtized végére akár jóval százezer hektár alá eshet. Mindez annak ellenére, hogy az árak kedvezőek lesznek. Ugyanakkor, ez egyben a termelők szelekcióját is jelenti. Azok, akik maradnak, sikeresek, akár tartósan sikeresek lesznek a repcében.

Meglátásom szerint mind a fajtakínálat, mind a technológiai fejlesztések megfelelőek ahhoz, hogy szakmai felkészültséggel és fegyelemmel kiegészítve sikeres legyen a növény, sajnos a jelenleginél még kisebb területen.

A cikk szerzője: Fórián Zoltán, vezető agrárszakértő, Erste Agrár Központ