Káposztalepke

A káposztalepke a rovarok osztályának lepkék rendjébe és a fehérlepkék családjába tartozik. A Brit-szigetektől és Dél-Skandináviától majdnem egész Európán át É-Afrikáig, Ázsiában a Himalája déli lejtőiig honos.

A káposztalepke jellemzői és kártétele

A káposztalepke akár a Himalájában 3700 m magasan is megtalálható. Ha pedig túlszaporodik, akkor nagy tömegekben észak felé vándorol. A zöldségeskertekben még ősszel is intenzíven táplálkoznak a lombon és a talajszinten a káposztalepke hernyói. Minél nagyobbak, annál jobb az étvágyuk, gyakran a teljes levélzetet lerágják a növényekről. Október elején főleg a káposztafélékben okozhatnak súlyos kárt.

A káposztalepkének fehér szárnyai vannak, amik erősen erezettek, az elülső pár csúcsa fekete, a nőstény szárnyain további egy-egy fekete folt található. A nyári nemzedékek szárnycsúcsa feketébb, mint a tavasziaké. Szárnyának fesztávolsága 56-68 mm, a kicsi petéi enyhén görbült ék alakúak. A hernyó hossza maximum 50 milliméter, fejét szilárd tok borítja. Három pár erős torlábukkal haladnak. A káposztalepke bábja sárgászöld vagy sárga, fekete pöttyökkel. A zömök, hengeres, viszonylag merev báb felületét élek, lécszerű kiemelkedések és dudorok teszik egyenetlenné. Alapszíne attól függ, hogy javarészt milyen színű környezetben élt hernyó korában.

A káposztalepke elleni védekezés

A káposztalepke tömeges megjelenésekor súlyos károkat idézhet elő. Ezért fontos, hogy a rovarölő szeres permetezés a fiatal hernyók ellen irányuljon. Emellett lényeges az is, hogy a keresztesvirágú gyomnövényeket irtsák a termőterületen és annak környékén is. Azt pedig ki kell emelni, hogy a permetezést kizárólag engedélyezett, hatályos szerekkel végezzék! Jó tipp lehet az is, hogy ültessünk rovarűző növényeket a káposztalepke ellen. Ilyen például a kakukkfű, a menta és kapor, a hagyma, a zsálya, az üröm, a fokhagyma, a muskátli, az izsóp és a baradicskóró.