Az elmúlt tíz napban jellemzően 5-15 milliméter csapadék hullott, délnyugaton ugyanakkor több helyen 20-50 milliméter is leesett, míg az ország középső részein sokfelé még a 2 millimétert sem érte el a csapadék mennyisége. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege csak a déli és délnyugati térségekben mutat pozitív eltérést a sokéves átlaghoz képest, míg a 90 napos adatok alapján az ország nagy részén továbbra is 40-90 milliméteres csapadékhiány tapasztalható.

A talaj nedvességtartalma továbbra is aggasztó képet mutat. Az Alföldön és a Dunántúl északkeleti részén a felső fél méteres talajréteg sok helyen kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható vízkészlet helyenként a 30 százalékot sem éri el. Az Alföldön a felső egy méteres rétegből 100-130 milliméter nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.

A tavaszi csapadékhiány nyomai egyre látványosabban megjelennek az őszi kalászosok állapotán. A növények fejlődése megtorpant, zöldtömegük csökken, amit a műholdas vegetációs indexek is jól tükröznek. Bár a május közepén érkezett eső jelentősen mérsékelte a károkat, azóta ismét szárazabb időjárás uralkodik, így sok térségben enyhe vagy közepes aszály alakult ki, ami a terméskilátásokat is rontja.

A nyári kapásnövények helyzete sem kedvezőbb. A kukorica és a napraforgó már tavasszal is megszenvedte a csapadékhiányt, és jelenleg is nagy területeken tapasztalható közepes, helyenként súlyos aszály. A szakemberek szerint a növények optimális fejlődéséhez jelentős mennyiségű csapadékra lenne szükség.

A következő 6-8 napban változékony, nyárias idő várható. Bár szinte minden nap kialakulhatnak záporok és zivatarok, ezek elszórtan jelentkeznek majd, így országos átlagban várhatóan 5 milliméter alatt marad a lehulló csapadék mennyisége. Emiatt a talajok többsége tovább veszít nedvességéből, és a mezőgazdasági aszály összességében fokozódhat. A hőmérséklet a hét elején tovább emelkedik, kedden többfelé 30 fok fölé melegedhet a levegő, majd egy szerdán érkező hidegfront átmeneti lehűlést hozhat.