A mögöttünk álló héten szombat kivételével minden nap előfordultak záporok valahol az országban, de jellemzően csak igen kevés helyen és csak igen kis mennyiség esett - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Csütörtökön és vasárnap este óta fordult elő nagyobb területet érintő csapadék, azonban ezek a záporok is csak foltokban, többnyire a Dunántúlon adtak 10 mm-t meghaladó mennyiséget. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege is nagyon csekély, nagyobb területen csak a nyugati, délnyugati országrészben valamint északkeleten haladja meg a 25(!) mm-t, de az Alföldön és a Dunántúl északkeleti, keleti felén sokfelé még 5-10 mm sem esett, ami töredéke az ilyenkor szokásos mennyiségnek. A 90 napos csapadékösszeg is nagy területen mutat 80-130 mm-es hiányt a sokéves átlaghoz képest, 100 mm-t meghaladó mennyiség csak az ország területének mintegy felén esett.
A talaj csak kis területen, a Dunántúl délnyugati részén tartalmaz kielégítő mennyiségű nedvességet, az ország túlnyomó részén kritikusan száraz, a felső fél-egy méteres réteg nedvességtartalma sokfelé a 20%-ot sem éri el a növények számára hasznosítható víztartalom arányában, a telítettséghez képesti vízhiány már 120-180 mm között van. A vasárnap este óta kialakult záporok csak a felső néhány cm-es réteget nedvesítették át, átmeneti jelleggel.
A hőmérséklet a múlt hét nagy részén 2-3 fokkal a sokéves átlag alatt alakult, a napi középhőmérséklet a legtöbb napon 16-20 fok közöttinek adódott, vasárnap volt ennél több fokkal melegebb. A hét második felében éjszakánként többször hűlt 10 fok alá a levegő, a maximum értékek pedig többnyire 25 és 30 fok között, vasárnap már 30-34 fok között alakultak.
A napraforgó elvirágzott, zöld tömege a műholdas mérések szerint nagyon alacsony, nagyrészt még a 2022-es évinél is kevesebb. A kukorica öntözetlen állományai a legtöbb helyen nagyon gyengék. Elsősorban a Dunántúl legdélebbi részén vannak a kedvezőbb körülmények, másfelé az országban gyakorlatilag a szezon elejétől folyamatosan tartó aszály immár visszafordíthatatlan, nagy károkat okozott. Az NDVI index értéke jellemzően a 2022-es érték alatt van.
Jelenleg az ország túlnyomó részén nagyfokú mezőgazdasági aszály van, csak a délnyugati országrészben és kisebb körzetekben északon van optimális nedvesség a talajban. Az április 1-től tartó időszak 79%-ában volt az ország területének legalább 30%-án legalább közepes aszály, a legtöbb aszályos nap eddig Pest (102) és Hajdú-Bihar (100) vármegyékben fordult elő, a legkevesebb pedig Zalában (32). Mivel számottevő csapadékra a következő 10 napban sincs kilátás, ezért a károk tovább növekednek.
Az elmúlt időszakban főként csütörtökön volt nagyobb területen egy bő fél napra vizes a növények levélének felülete, ezen túl a Dunántúl délnyugati részén volt az elmúlt hetekben tartósabban nedves több napon is a levélzet. Hazánk nagy részén a gombás megbetegedések kialakulásához és terjedéséhez ez nem elegendő, de a csapadékosabb délnyugati tájakon már megjelenhettek ilyen jellegű folyamatok. Tartósabban párás időszak nem volt jellemző.
A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeink a július elejére-közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értékében ismét sokfelé figyelhető meg további csökkenés, és ennek mértéke is növekedett az előző időszakhoz képest. A jelenlegi csökkenés egyértelműen a csapadékhiánynak a jele. Az anomália térképen délnyugaton és helyenként északkeleten az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeg figyelhető meg, míg másfelé, hazánk döntő részén jelentős az elmaradás, és a negatív anomáliával érintett terület nagysága is tovább nőtt. Ez jórészt a tartósan aszályos körülmények következménye, de szerepet játszik a vetésszerkezet eltolódása (több a kalászos) is.
A növényzet felszín fölötti szárazanyag mennyiségét mutató DMP nevű műholdas index július második dekádjában szinte az egész országban jelentősen elmarad az előző öt év átlagától. A szezon során összegzett érték a nagyobb összefüggő szántókkal és a legelőkkel rendelkező tájegységeken egyre növekvő mértékben marad el a szokásos értéktől.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 920 és 1060 foknap között alakul, a magasabb számok a délkeleti, az alacsonyabbak az északi és nyugati országrészekben jellemzőek. Ez a tavalyi értékeknél 20-70 foknappal, a sokéves átlagnál pedig északkeleten 10-20, míg máshol 60-100 foknappal több. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődése a szokásos ütemhez képest előrébb jár, amihez az aszály miatt kialakuló kényszerérés még hozzátesz.
A folytatásban július 28-tól, keddtől anticiklon határozza meg az ország időjárását. Kedden északkeleten előfordulhat még egy-egy gyenge zápor, a hét további részében és a jövő hét első felében azonban napos, száraz, egyre melegebb időben lesz részünk. A nagyfokú és súlyos aszály területi kiterjedése nőni fog, és a csapadékhiányt a légköri aszály is súlyosbítja majd. A levegő páratartalma napközben nagy területen 30%, helyenként 20% alatt alakul. A hőmérséklet csúcsértéke a keddi 27-32 fokról péntektől már 35-40 fok között alakul, és a hőség a jövő hét első felében sem enyhül. A száraz levegőben nagy lesz a napi hőingás, éjszakánként a hét első felében 12-17 fok közé hűl le a levegő, majd a hét második felében egyre nagyobb területen 20 fok körüli vagy fölötti minimum értékek lesznek jellemzők.
