A sertéstartók számára az egyik legnagyobb kihívást továbbra is az állatbetegségek jelentik. Ifj. Papp István szerint az afrikai sertéspestis olyan globális probléma, amelyet hosszú távon nem lehet egyszerűen megszüntetni:

A sertéspestist nem lehet megkerülni. Ez végig fog seperni az egész világon. A betegség már évek óta terjed, és időről időre újabb országokban jelenik meg, ezért az ágazatnak hosszú távon együtt kell élnie vele.

Itt az újabb krízis: veszélybe kerülhet az élelmiszer és a víz Magyarországon

Nemcsak a mezőgazdasági ágazatnak, de a lakosság valamennyi tagjának alkalmazkodnia kell a megváltozó körülményekhez.

Nincs megoldás az aszály ellen 

A háztáji és zárt körülmények között tartott sertéseket megfelelő járványvédelmi intézkedésekkel meg lehet védeni, az exportpiacokon azonban jóval összetettebb a helyzet. A Hajdúhúsnak több exportengedélye is van, az állategészségügyi korlátozások azonban jelentősen megnehezítik, hogy a vállalat kihasználja ezeket a lehetőségeket. A járványok mellett ugyanakkor nemcsak az állatbetegségek okoztak gondot. A cégvezető szerint 2026 legnagyobb problémája az aszály és az ahhoz kapcsolódó rendkívüli meleg volt. A szokatlanul meleg időjárás nemcsak a mezőgazdaságot, hanem közvetlenül a húsfogyasztást is érinti. A nagy melegben ugyanis megváltoznak a vásárlási és étkezési szokások: kevesebben kívánják a nehezebb, zsírosabb húsételeket, a forró leveseket vagy a pörkölteket.

Ebben a melegben a magyar ember nem eszik, pláne nem zsírosat, pláne nem meleg ételt. A forró nyarak az élelmiszeripar számára is komoly kihívást jelenthetnek. A sertéságazat helyzetét ráadásul nehezíti, hogy a termelést nem lehet egyik napról a másikra a kereslethez igazítani. Ha megszületik egy malac, azt fel kell nevelni és hizlalni kell, mire pedig az állat vágásra kerül, a piaci környezet már egészen más lehet. 

- mondta Papp István.

Komoly segítséget kapnak a sertéstartók Magyarországon

Új interaktív táblázatok segítik az ASP miatti sertésszállítások tervezését itthon, ráadásul a kormány is mentőövet dobna.

Jövőre jöhet még a feketeleves

A legnagyobb probléma azonban könnyen lehet, hogy még csak most következik. Papp István szerint az aszályos év következményei elsősorban a következő esztendőben jelentkezhetnek. A kevés takarmány miatt ugyanis az állattartók visszafoghatják a tenyésztést, ami kevesebb sertést eredményezhet. Ha pedig a piacon hiány alakul ki, az természetes módon felfelé hajthatja az árakat.

Ennek az aszályos évnek a következményét a jövő évben fogjuk meginni. Kevesebb takarmány és ennek következtében kevesebb élőállat állhat rendelkezésre, ami komoly árfelhajtó hatással járhat. Úgy gondolom, hogy még akkor is nehéz év elé nézne a sertéságazat, ha közben az állatbetegségek nem okoznának újabb jelentős problémákat. Biztos, hogy a jövő év kemény lesz.

Kiderült az igazság a fiatalok étkezéséről: ezt eszik a legtöbben valójában

A közhiedelemmel ellentétben a Z generáció tagjai rendszeresen főznek magukra, túlnyomó többségük fogyaszt húst, a fehérje pedig központi szerepet tölt be az étrendjükben.

A fogyasztói szokások sem könnyítik meg a helyzetet

A fogyasztói szokások is folyamatosan változnak, az elmúlt években különösen a fiatalabb generációk körében erősödött az egészségtudatos táplálkozás, ami a hagyományos, zsírosabb húskészítmények számára új kihívást jelent. Papp István szerint azonban nem feltétlenül kell lemondani a klasszikus termékekről, inkább azok összetételén érdemes finomítani. Mindebből látszik, hogy a sertéságazat tehát egyszerre néz szembe időjárási, járványügyi és fogyasztói kihívásokkal. Miközben az aszály a takarmányellátást veszélyezteti, az állatbetegségek az exportlehetőségeket korlátozzák, a fogyasztók egy része pedig könnyebb, egészségesebbnek tartott ételeket keres.

A hagyományos sertéshúsnak továbbra is megvan a helye a magyar étrendben. A következő időszak nagy kérdése inkább az lesz, hogy az ágazat hogyan tud alkalmazkodni a szélsőséges időjáráshoz és a változó fogyasztói igényekhez.