Koncz Máté, a MOSZ elnöke elmondta, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplőinek jelenleg nincs sem oka, sem alapja a derűlátásra. Ez baj, mert praktikusan nincs jövőképük a mezőgazdaságból élőknek. 2026-ban a klímaváltozás sokkal látványosabb lett, mivel az év nagy részében nem esett az eső – emlékeztetett a szakember. Erre a problémára pedig egyelőre nincs válaszunk.

A szakértők már korábban is mondták, hogy a víz a jövőben stratégiai erőforrássá fog válni, ezt akkor kevésen hitték el. Ezzel szemben állt egy másik állítás, hogy Magyarország víznagyhatalom. Most már látjuk, a kettőből melyik az igaz

- mutatott rá Koncz Máté.

Velünk marad a klímaváltozás

A MOSZ elnöke szerint minden jel arra utal, hogy a magyaroknak a jövőben is hasonló időjárásra kell készülniük. Nincs olyan jel, ami arra utalna, hogy ez a tendencia megváltozna a jövőben. Ezzel viszont az a baj, hogy Magyarországon korábban soha nem kellett azzal számolni, hogy az ivóvízbázis, az ivóvízellátás váljon kérdésessé. Koncz Máté úgy fogalmazott, hogy amikor az aszály kapcsán arról beszélünk, van-e, lesz-e elég ivóvíz, az Magyarország számára új helyzet. Mint mondta, nem lehet annyi víztározót létesíteni, ami felvehetné a versenyt a talaj vízmegtartó képességével. Ezért mindent meg kell tenni, hogy a talajvíz szintjét megőrizzük, sőt, ha lehet, emeljük is.

A szakember az élelmiszer-ellátás kérdése kapcsán kiemelte, hogy amikor a Hajdúságban nem tudnak búzát aratni, akkor a kérdés már nem az, hogy mi lesz az ottani gazdákkal, hanem az, hogy hogyan fogjuk megteremteni az ország ellátását. Probléma az is, hogy amíg korábban három kukoricafeldolgozó is épült az országban, az idei termés a hazai alapanyagbázis megteremtéséhez sem lesz elég. Jelenleg arra lehet számítani, hogy az idei termés kisebb része lesz csak alkalmas élelmiszeripari vagy takarmányipari felhasználásra, a nagyobb részében olyan toxinszintek lesznek, amelyek a feldolgozóipari felhasználást is ellehetetlenítik. Amint a MOSZ elnöke is fogalmazott,

fontos, hogy az uniós szabályozásban a toxinos kukorica külön terméknek minősül, amihez külön engedélyekre van szükség. Kérdéses, hogy ezek után a feldolgozók át tudják-e, akarják-e venni a toxinos kukoricát?

Az állattenyésztés is megérzi a vízhiányt

Koncz Máté beszélt arról is, hogy az elfogyó víz az állattartó telepeket is nehéz helyzetbe hozza. Nem evidens, hogy fogunk tudni itatni egy baromfitelepen vagy szarvasmarhatelepen. Mint mondta, a baromfitartáshoz már hűtési/klimatikus rendszer is kell, anélkül már lehetetlen ilyen tevékenységet folytatni. Ezek a rendszerek azonban több vizet fogyasztanak, mint a madarak, ezért az ország egyes részein már azért nem adnak engedélyt ilyen állattartó telepek építésére, mert a vízbázis nem bírja el az újabb vízkivételi pontok létesítését. Szintén nagy problémát jelent a kérődző állatok számára a tömegtakarmány biztosítása, mivel szénát és erjesztett silótakarmányt nem nagyon lehet importálni. Ha ezt nem tudjuk megtermelni, akkor több állatfaj tartása is kétségessé válhat.

A magasan feldolgozott élelmiszerek jellemzően külföldről érkeznek

Az élelmiszeripart sem hagyta érintetlenül a kialakult helyzet. A hazai boltokban kapható magasan feldolgozott termékek jellemzően külföldről érkeznek, és ha az alapanyagok árát és késztermék árát nézzük, akkor azt kell látni, hogy a késztermékek ára jellemzően magasabb. Például a poharas joghurt ára akkor sem zuhant be, amikor a nyerstej ára megfeleződött. Koncz Máté szerint azt még el lehet fogadni, hogy tej ára összeomlott és hogy a feldolgozók nem tudnak eleget fizetni a termelőknek, de akkor ne írassanak velük alá kétéves szerződést ilyen nyomott árakon.

Mi lesz így a mezőgazdasággal?

Koncz Máté elmondta, hogy Csongrád-Csanád és Békés megyében vannak olyan gazdaságok, ahol már 2021-ben se tudtak kukoricát betakarítani, és azóta egy jó évük se volt. A 2020-as években az ország egyes részein egyszerűen nem lehetett eredményt termelni. A tartalékok elfogytak, a hiteleket felélték, a támogatások a veszteségeket finanszírozzák. Mi lesz így azokkal a földekkel, ahol nem lehet többé rentábilisen ipari növényt termeszteni? Mi lesz azokkal a kistulajdonosokkal, akik bérleti díj formájában kaptak jövedelemkiegészítést ezek után a földek után? Ezekre a kérdésekre egyelőre még nincsenek válaszok.

A szakember szerint a mezőgazdasági szektorban már most látható egy 500-600 milliárd forintos veszteség, ami három átlagos év hasznának feleltethető meg. Emiatt viszont azoknak a beruházásoknak a véghezvitele válik kérdésessé, amelyeket az idei évben el kell kezdeni. Az ágazatra rálátó szakértők azon az állásponton vannak, hogy a jelen helyzetben a kilábalás nem alapozható a beruházásokra.

Mi lehet a megoldás?

Koncz Máté leszögezte, nincs egy olyan egzakt megoldás, ami mindenkire érvényes lehetne. Mindenkinek keresnie kell azokat a megoldásokat, amelyek az ő gazdasága, vállalkozása számára segítséget jelenthet. Koncz Máté szerint a jelen helyzetben a kormányzatnak partnerként kell tekintenie a termelőkre, segítenie kell a termékpályákon az egyenlőbb jövedelemelosztást, hogy ne a termelők viseljék a legnagyobb veszteségeket. Emellett a döntéshozóknak fékezniük kellene a dömping piacrombolását, illetve segíteniük a termelés fenntartását, valamint a mezőgazdaság sajátosságaihoz illeszkedő szabályozást kellene alkotniuk és gondoskodniuk kellene a gazdatársadalom és a lakosság edukációjáról is. A MOSZ szerint a fogyasztók részéről nagyobb tudatosságra lenne szükség, valamint arra, hogy a társadalom elsajátítsa a víztakarékos életmódot. A gazdálkodók részéről pedig az új megközelítések, vízmegtartó technológiák és megoldások alkalmazására lenne szükség, valamint a beruházások megtérülésének vizsgálatára és az összefogások preferálására.