Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Lakatos Mónika éghajlati szakértővel beszélgetett az adásban. A műsorban felidézték, hogy az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálatának jelentése szerint Európa kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag. Szakértők már 20 évvel ezelőtt arról írtak, hogy a klímaváltozás hatásai a Kárpát-medencében előbb érződnek és a következményei is súlyosabbak lesznek, mint Európa más részén.
Arra a felvetésre, hogy a Kárpát-medencében miért érződik előbb és súlyosabbnak a klímaváltozás, mint Európa más részein, Lakatos Mónika kifejtette: ennek elsődleges oka, hogy a Kárpát-medence hegykoszorúkkal majdnem teljesen körbezárt egység és a medencejelleg bizonyos éghajlati szélsőségek hatását felerősíti. Mint mondta, vannak olyan időjárási rendszerek, amelyek eljutnak a Kárpát-medencébe, de "beragadnak", mint például egy blokkoló anticiklon, ahol hosszan derült időjárás jellemző a térségre, ami hozzájárul az extremitások növekedéséhez. A másik ilyen példaként említette a lassan mozgó ciklonok "beragadását" a Kárpát-medencébe, amelyek kis területen adják ki a csapadékukat, heves esőzést, akár villámárvizet is okozva.
A szakértő szerint a másik oka annak, hogy a Kárpát-medencében előbb és súlyosabbnak érződik a klímaváltozás, mint Európa más részein, az a vízháztartás sérülékenysége, az, hogy a folyók vízpótlása a környező hegységekben leeső csapadékból és hóból származik. Hozzátette: a hőhullámok idején nagyon gyorsan felmelegszik a talaj a szántóföldi területeken, a gyors talajkiszáradás miatt pedig nem tud érvényesülni a párolgás hűtő hatása.
Lakatos Mónika megjegyezte: a 2022-es aszály Európában és Magyarországon is történelminek számított, 2023 az átlagosnál csapadékosabb volt, 2024 a legmelegebb év volt Magyarországon és a sokéves csapadéknak csak a 65 százaléka esett le, és 2025 is az átlagosnál jóval szárazabb volt. A jelenlegi aszályos helyzethez feltétlenül hozzájárult, hogy a tavalyi év decembere rendkívül száraz és enyhe volt, a talajok mélyebb rétegei nem tudtak feltöltődni - tette hozzá.
Az éghajlati szakértő beszélt arról is, hogy a januári hó be tudott szivárogni a felsőbb talajrétegekbe, de az egyméteres réteg nem tudott telítődni teljes mértékben. A március viszonylag csapadékhiányos hónap volt, az utolsó héten esett le nagyobb mennyiség, ami jót tett az őszi vetéseknek, de utána jött egy rendkívül száraz április, Magyarországon vannak olyan területek, ahol március eleje óta nem hullott csapadék. Áder János ezzel kapcsolatban hozzátette, Budapesten áprilisban 1,2 milliméter eső esett, és már április végén előbukkant a Dunából az Ínség-szikla, ami rendkívül aszályos, csapadékmentes időszakot jelent.
Lakatos Mónika szólt arról is, hogy a HungaroMet Zrt. 1901-ig visszanyúló adatai szerint egyetlen évszak csapadéka változott szignifikánsan és csökkent, a tavaszé. Mint fogalmazott, az intenzív felmelegedés kezdete, 1981 óta az látható, hogy az őszi csapadék mennyisége lényegesen nem változik, de a csapadék kevesebb napon hullik le. A hőmérséklet pedig minden hónapban az átlagos felett alakul és a jövőben is folytatódik a melegedés. Tehát a vízháztartás szempontjából azt látjuk, hogy nő a hőmérséklet, a csapadék hevesebb, az aszályhajlam növekszik - jegyezte meg.
Borítékolható az idei katasztrófa? Ez a csapás földre küldhet sok gazdát
Áder János megjegyezte: 2026 májusában a kép riasztóbb, mint a 2022-es szeptemberi, idén májusban előrébb tart a talaj kiszáradása, mint ahogy ez a korábbi aszályos években tapasztalható volt. Lakatos Mónika szerint a talaj felső rétege kritikusan száraz, és az alsóbb rétegből is körülbelül kéthavi csapadék hiányzik.
Áder János felvetésére, hogy hogyan lehet alkalmazkodni az egyre gyakoribb aszályos évekhez a Kárpát-medencében, az éghajlati szakértő kifejtette: a gazdáknak el kell gondolkodniuk azon, gazdaságos-e továbbra is a vízellátottságra nagyon érzékeny kukorica termesztése. Fontos, hogy aszálytűrő és hőstressztűrő növények termesztésére térjenek át a gazdák, vagy legalábbis ezt megfontolják - jegyezte meg, hozzátéve sokan döntöttek már a kukorica helyett a cirok ültetéséről.
Mint mondta, a másik lehetőség, ha megpróbálják a vizet a tájban tartan ahol lehetséges, akár a holtágak elárasztásával vagy a csatornák kezelésével, erre is vannak már jó példák a Duna-Tisza-közi Homokhátságon. Ezen kívül a vízmegtartó talajművelés támogathatja nagyban a sikeres termelést egy adott területen, de lehetőség lehet a gazdáknak a víztakarékos öntözés is. Hozzátette: a májusi eső valóban aranyat érne, egy elemzés szerint hektáronként 60 kilogramm terméskiesést lehetne megelőzni egy milliméter esővel.
Áder János úgy összegezte a beszélgetést, hogy a gazdáknak nagyon nehéz esztendőre kell készülniük és az ilyen évek gyakrabban fognak ismétlődni, ezért az egész agráriumnak egy alkalmazkodási stratégiát kell kidolgoznia.
