Az Európai Bizottság adatai szerint 2026-ban több térségben is rekordmértékben felgyorsult a növények fejlődési ciklusa. A jelenség hátterében a felhalmozódó hőösszeg áll, hiszen a növények fenológiai fejlődését alapvetően az határozza meg, milyen gyorsan gyűlik össze az egyes fejlődési fázisok közötti átmenethez szükséges hőmennyiség. Már néhány fokos átlaghőmérséklet-emelkedés is elegendő ahhoz, hogy a növények a szokásosnál jóval hamarabb érjék el a teljes érettséget – mutatott rá Sebastien Poncelet, az Argus elemzője.

Európa a világ leggyorsabban melegedő kontinense, ahol 2026-ban már május végétől egymást követték a hőhullámok, tovább sürgetve az érési folyamatokat. Hermann Greif, a Bajor Gazdaszövetség felső-frankföldi elnöke kiemelte, hogy míg korábban szeptember közepén kezdték meg a kukorica betakarítását, ma már szeptember elejére tolódott el az aratás. Hasonló a helyzet a kalászos gabonákkal is: az őszi búzát régebben augusztus második hetében aratták, mostanra viszont már július végén kivonulnak a kombájnok a földekre.

A korábbi érés önmagában nem jelentene problémát, a szélsőséges hőség és a tartós aszály azonban idén súlyos termésveszteségeket okozott. A francia mezőgazdasági hivatal, a FranceAgriMer augusztus 31-i jelentése szerint a szemeskukorica-állományok mindössze 27 százaléka volt jó vagy kiváló állapotban, ami a mérések 2011-es kezdete óta a legrosszabb mutatónak számít.

Különösen a későbbi betakarítású kultúrák kerültek nehéz helyzetbe, amelyek kritikus fejlődési fázisai a tavaszi és nyári aszályos időszakokra estek. A francia mezőgazdasági minisztérium a szemeskukorica-termés 35 százalékos visszaesését vetítette előre az előző évhez képest, piaci elemzők szerint azonban a csökkenés akár az 50 százalékot is elérheti, ami 1976 óta nem látott mélypontra szorítaná vissza a termelést.