A mohácsi MCS Vágóhíd bevétele több mint tízmilliárd forinttal csökkent, ami szinte teljes egészében a külpiaci értékesítés visszaesésére vezethető vissza. Az adatokból jól látszik, hogy a korábban kiépített exportpozíciók meggyengültek, a nemzetközi sertéshús-kereskedelemben tapasztalható árnyomás pedig jelentősen beszűkítette az értékesítési lehetőségeket. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy ezzel párhuzamosan a társaság üzemi eredménye látványosan javult, ami a belső hatékonyság növelésére utal.
Mind belföldön, mind pedig külföldön érdemben csökkent az MCS Vágóhíd Zrt. árbevétele tavaly.
Míg idehaza a korábbi 49,7 milliárd helyett 2025-ben már csak 46,5 milliárdért értékesített a cég, a külpiacon 33,5 helyett csak 26 milliárdért tudta eladni termékeit a mohácsi vágóhíd. Az összesített árbevétel így 83,3 milliárdról 72,6 milliárdra csökkent. Nem kedvező a teljes képben az sem, hogy a cég korábban is jelentős negatív eredménytartaléka mínusz 15,9 milliárdra hízott – egy évvel korábban is már csaknem 13,6 milliárd volt.
Hihetetlen, ami a vágóhidakon zajlik itthon: mi történik ezekkel húsokkal?
A kedvezőtlen számokat némileg árnyalja, hogy a vállalat hatékonysága érezhetően javult. Míg a vágóhíd üzemi eredménye mínusz 1,87 milliárd volt 2024-ben, tavaly már csupán mínusz 417 millió forint. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy az adózott eredmény is javult – igaz, a negatív előjel továbbra is megmaradt, vagyis a mohácsi vágóhíd továbbra is veszteséges.
Míg 2024-ben még mínusz 2,3 milliárdot meghaladó veszteséget produkált az MCS Vágóhíd, tavaly ennél kevesebbet, de még mindig szemmel látható mínuszt: 808 millió forintot.
Visszaesés a Hungary-Meatnél is
Felemás eredményeket tudott produkálni tavaly az ország másik nagy sertésvágó üzeme, a kiskunfélegyházi Hungary-Meat. Bár egy évvel ezelőtt még kedvezőbb 2024-es számokról tudott beszámolni a vállalat, most újra kedvezőtlen irányba változott lényegében minden fontos sor az eredménybeszámolóban.
A Hungary-Meat esetében szintén a határon túli eladások visszaesése okozta a legnagyobb problémát. A vállalat hagyományosan erős exportorientációja 2025-ben komoly sebezhetőségnek bizonyult, mivel a külpiaci bevételek több mint 11 milliárd forintos zuhanását a belföldi forgalom növekedése sem tudta ellensúlyozni.
A keleti országrész nagy vágóhídja ugyan tudta növelni a belföldi árbevételét, 26,6 milliárdról 28,86 milliárdra, a 2024-ben látott exportbővülés tavaly már nem folytatódott. A külpiacokon történő értékesítés során a cég az egy évvel korábbi 86,5 milliárd helyett már csak 75,5 milliárdos árbevételt tudott elérni. Igaz, az exportárbevétel 2024-ben nagyot ugrott, ez a mostani visszaesés inkább korrekciónak tekinthető és a tavalyi eredmény még így is 9 milliárddal több, mint 2023-ban volt. A vállalat továbbra is főként az exportra alapozza működését, jellemző a Hungary-Meat tevékenységére, hogy lényegesen nagyobb arányban származik a bevétele a külpiacokról, mint belföldi partnereitől.
Az összesített árbevétel azonban így is érdemben csökkent, 113 milliárdról 104,4 milliárdra mérséklődött.
Csökkent a cég eredménytartaléka is, 9,5 milliárdról 5,2 milliárdra. Ennél is borúsabb ugyanakkor a cég számait tekintve az, ahogy a legfontosabb sor, az adózott eredmény változott.
Míg 2024-ben még csaknem 2 milliárdos pluszt, addig tavaly már 2 milliárdos mínuszt termelt a kiskunfélegyházi üzem.
Mindez jól mutatja, hogy a 2025-ös év nem a növekedésről, sokkal inkább a kényszerű alkalmazkodásról szólt a hazai vágó- és darabolóhídi szegmensben. A feldolgozók továbbra is erősen kiszolgáltatottak a globális kereslet és az árak ingadozásának. A nehézségek gyökere ugyanakkor nem a termelésben keresendő, hiszen mindkét nagyüzem képes nagy volumenben működni. A valódi akadályt az európai piacon kialakult éles verseny és az egyre zsugorodó feldolgozói árrés jelenti, amelyek érdemben korlátozzák a magyar vágóhidak jövedelmezőségét.
