Rengeteg ilyen sajtot árulnak a hazai boltokban: ezzel jobb tisztában lenni

Rengeteg ilyen sajtot árulnak a hazai boltokban: ezzel jobb tisztában lenni

agrarszektor.hu
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban Magyarországon. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki, az agrárkülkereskedelem aktívuma 3519 millió euró (51 millió euróval több, mint 2022-ben) volt. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, a vizsgált évben 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner - Németország, Lengyelország, Szlovákia, Hollandia és Ausztria - részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5 százalékot ért el 2023-ban. 

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportértéke és importértéke is egyaránt 1,3 százalékkal nőtt, az egyenleg pedig 1,5 százalékkal emelkedett 2023-ban. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13 386 millió eurót, behozatalának értéke 9866 millió eurót tett ki, az agrárkülkereskedelem aktívuma 3519 millió euró (51 millió euróval több, mint 2022-ben) volt - derül ki az AKI legfrissebb jelentéséből. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek export-volumenindexe 5,4 százalékkal, az importé 9,4 százalékkal esett 2023-ban. Az exportárindex 7,1 százalékkal, az importárindex 11,8 százalékkal emelkedett. A cserearány-mutató értéke 0,96, azaz az agrár-külkereskedelmi cserearány romlott 2023-ban. Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,3 százalékponttal mérséklődött, a vizsgált évben 9 százalék volt. Az agrárimport részesedése 2022-ben 6,4 százalékot ért el, 2023-ban azonban 7 százalékot tett ki.

A 24 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport közül 13 exportértéke emelkedett 2023-ban az előző évhez viszonyítva. Legjobban a dohánytermékek árucsoport árbevétele nőtt (+160,4 millió euróval), mivel az árucsoport legnagyobb értékű termékkörének - égés nélküli belégzésre szánt termékek - értéke 111,9 millió euróval meghaladta az egy évvel korábbit. Az állati takarmányok exportértéke 123,6 millió euróval volt magasabb, mint a bázisidőszakban. A cukor, cukorkaáruk árucsoport exportárbevétele 103,5 millió euróval 443,5 millió euróra nőtt. A húsfélék exportértéke 99,6 millió euróval bővült a sertéshús, valamint a baromfihús exportnövekedése révén.

Importoldalon a 24-ből 16 mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsoport importértéke emelkedett kisebbnagyobb mértékben 2023-ban az előző évhez viszonyítva. A dohánytermékek importértéke nőtt a legjobban, 138,8 millió euróval. Az élő állatok importértéke 105,5 millió euróval volt több 2023-ban a bázisidőszakhoz képest. A húsfélék importértéke mintegy 100 millió euróval 796,9 millió euróra bővült a baromfi- és a sertéshús 10, illetve 21 százalékos árnövekedése révén. A cukrászati termékek behozatala 96,8 millió euróval 689,3 millió euróra emelkedett. A cukor és cukorkaáruk importértéke 95,8 millió euróval, a gyümölcsféléké 76 millió euróval, a húsból és halból készült termékeké pedig 74,9 millió euróval nőtt. Legnagyobb mértékben az olajos magvak importárbevétele csökkent (-352,8 millió euró) az előző évhez képest.

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 76 százalékát, az import értékének 64 százalékát 10-10 árucsoport adta 2023-ban. Az öt legnagyobb értékű árucsoport - a gabonafélék, az állati takarmányok, a húsfélék, az ital, szesz, ecet, valamint az állati és növényi zsírok, olajok - részesedése a teljes agrárexportból 50 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport - az állati takarmány, a húsfélék, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, valamint a tejtermék, tojás méz - aránya a teljes agrárimportból 38 százalékot ért el 2023-ban.

Az első tizenöt legnagyobb értékű exporttermék a teljes agrárexport árbevételének közel 60 százalékát adta, ugyanakkor az első tizenöt legnagyobb értékű importtermék a teljes agrárimport értékének 47,1 százalékát fedte le. Az exportban kulcsszerepet játszó termékek euróban számolt árbevétele a zöldségkonzerv, a napraforgómag-olaj, a kukorica, az etil-alkohol és a repce esetében csökkent az előző évi értékhez képest. Jelentősebb exportérték-növekedés az árpa esetében figyelhető meg, de emellett 17 százalékkal magasabb volt az üdítő, a tejcukor és az állati takarmány exportárbevétele is. Az árpa exportvolumene duplájára bővült, az exportár 27 százalékkal csökkent, így az exportárbevétel 51,9 százalékkal emelkedett. Volumenében az árpa után a búza nőtt a legnagyobb mértékben (+44,3 százalék), ezt követte a napraforgómagolaj 9,4 százalékos növekedéssel. A kukoricát, az etil-alkoholt és a tejcukrot számottevő volumencsökkenés érintette.

A legnagyobb értékben az állati takarmányok, a kenyér, kalács és egyéb pékáru, valamint a sertéshús kerültek behozatalra. Az első tizenöt legfontosabb importtermék átlagárait főként 20-30 százalékos eltérések jellemezték, nagyobb mértékben a cukor, a sertéshús, az élő sertés, valamint az üdítő ára emelkedett. Volument tekintve a megfigyelt időszakban a visszaesés volt jellemző az importtermékekre, de az élő sertés, a sajt és túró, valamint a kolbász- és szalámifélék mennyisége 12-15 százalékkal emelkedett.

A feldolgozatlan termékek 2013-2017-ben az agrárexport árbevételének 31-33 százalékát biztosították, 2018-ban ez az arány 29 százalékra mérséklődött, ami elsősorban a kukorica- és búzaexport visszaesésének volt tulajdonítható. A részesedés 2019-2021 között újra 30 százalék fölé emelkedett, majd 2022-ben ez az érték 27 százalékra esett, 2023-ban pedig további csökkenést volt tapasztalható (26 százalék), melynek oka a kukoricaexport jelentős visszaesése. Az elsődleges feldolgozottságú termékek aránya - a 2018. évet kivéve - évek óta 30 százalék vagy a felett alakult, 2023-ban 33 százalékot ért el. A magas feldolgozottságú termékek részesedése 2013-2017 között 34-39 százalékot tett ki, 2018-ban 42 százalékra emelkedett, 2019-2022-ben pedig 37-39 százalékot ért el. Ez az arány 42 százalék felé bővült 2023-ban. A változás hátterében egyrészt a mezőgazdasági alapanyagok exportértékének csökkenése, másrészt a feldolgozott termékek exportjának növekedése áll.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 85,7 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország 2023-ban. A régi tagállamok részesedése 48,5, az új tagországoké 35,5 százalék volt a teljes agrárkülkereskedelmi exportból. Az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 1,1 százalékkal, a behozatalé 5,3 százalékkal nőtt. Az Európai Unión kívüli, harmadik országokkal folytatott agrár-külkereskedelmi export 2,7 százalékkal emelkedett 2023-ban. Az export értéke (2143,5 millió euró) 56 millió euróval, az import értéke (1185,7 millió euró) 317,3 millió euróval csökkent 2022-höz viszonyítva. Az aktívum (957,9 millió euró) 373 millió euróval volt több, mint a bázisévben.

Az első öt legnagyobb exportpiac - Németország (1844 millió euró), Olaszország (1690 millió euró), Románia (1653 millió euró), Ausztria (1134 millió euró) és Lengyelország (750 millió euró) - együttes részesedése a teljes agrárexportból 52,8 százalék volt 2023-ban. Az Olaszországba és Romániába irányuló kivitel értéke 8,2-8,2 százalékkal nőtt, a Németországba és Ausztriába szállított export 12, illetve 7,4 százalékkal csökkent, a lengyelországi kivitel pedig nem változott. A tíz legfontosabb exportpartner közül a Franciaországba irányuló export bővült a legnagyobb mértékben (10,2 százalékkal) az előző évhez képest.

Az agrárimport négyötöde tíz országból érkezett (melyből kilenc EU-tagország) 2022-ben és 2023-ban is. Az import vonatkozásában az öt legfontosabb partner - Németország (1650 millió euró), Lengyelország (1267 millió euró), Szlovákia (1013 millió euró), Hollandia (785 millió euró) és Ausztria (660 millió euró) - részesedése a teljes agrárimport értékéből 54,5 százalékot ért el 2023-ban. A meghatározó partnerországok körében jellemzően 5-25 százalékkal emelkedett az adott országból Magyarországra szállított agrár- és élelmiszeripari termékek értéke, azonban a Romániából és Ukrajnából érkező import 20,7, illetve 35 százalékkal visszaesett a bázisidőszakhoz képest.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Hello vidék  |  2024. május 20. 14:06