A vetésforgó összeállítása egyre nehezebb.
Vissza fogunk térni esetleg a repcéhez?
Sokan már el is felejtették milyen jó volt repcét termeszteni, egyre többen elgondolkodnak, hogy újra belecsapjanak.
Első kérdés: - lesz annyi csapadék, nedvesség a talajban, hogy kikeljen? Ezt nem tudjuk még, de általában augusztus vége, szeptember eleje fele szokott csapadék hullani!
Másik kérdés, mit csináljunk a talajjal? Miként készítsük elő az aprómag vetésére? Miként tudjuk a lehullott csapadékot a talajban tartani?
Azt szokták mondai, hogy a repcének 3 ellenfele van: a szalma, a szárazság, mélyre vetés és lehet, hogy az olvasó tud még néhányat…
Mi a legfontosabb a számunkra? – az élethez a levegő!
Hasonló a helyzet a növényekkel, növények gyökereivel is. A levegőt a talajban a gazda bot, a penetrometer segítségével is ellenőrizhetjük. Összetömörödött talajon, ahol nehezen megy be a földbe a mérő műszer hegye, vagy egy bizonyos idő után megakad, nagy valószínűséggel állítható, hogy kevesebb a levegő!
A kiszáradt talajnak is az a jellemzője, hogy nehezen vagy egyáltalán nem tudjuk a gazda botot a talajba nyomni, de azt a szakember látja, meg tudja különböztetni, hogy száraz a talaj vagy tömör réteggel találkozott.
Miként tudunk magágyat készíteni?
Alaphelyzetből indulunk ki.
A tarlót alacsonyra vágjuk és a szalmát egyenletesen szórjuk szét a felszínen. Ezután jön a sekély vagy inkább egy ultrasekély tarlóhántás. Az idei évben is látjuk, hogy nagyon sokan hozzá sem nyúltak a tarlóhoz. Egy hónappal később még szárazabb, mint aratás idején. Ebből igen nehéz lesz magágyat csinálni!
A tapasztalat az, hogy ha az alacsony tarlót ott hagyjuk, akkor még jobban kiszárítja a talajt, mint ahol ultrasekélyen el lett végezve a tarlóhántás. Azonban ennél még fontosabb, hogy amikor néhány mm csapadék leesik, akkor a kihullott magok már a talajban vannak, és elindul a csírázás. Bolygatatlan felszínen a mag – talaj kapcsolat nem létezik, így a csírázás is jóval lassabban indul el, illetve egy eső után nyúlunk a földhöz, azonnal elpárologtatjuk az a nedvességet, amit bevett a föld!
Néhány mm csapadékot az ultrasekély talajműveléssel jobban a talajban tudunk tartani, ugyanis az egyenletesen terített szalma, védi a felszínt. A felszín világosabb, így a szalma alatt a talaj jóval (akár több mint 20C fokkal is) hűvösebb, mint ott, ahol nincs borítás! (rossz a szalma terítés, el lett szállítva a szalma, mélyebben történt a tarlóhántás)
A vetésforgóba egyre többen szeretnék beilleszteni a repcét
A repce ki is kell keljen, meg a karó gyökere szereti, ha laza a talaj, hogy könnyen tudjon fejlődni.
Ebben az időjárásban, (valószínű lesznek ilyenek a következő években is) mit lehet csinálni, miként lesz a repce számára magágy?
Itt szétágazik az út, és több lehetőséget számon kell venni.
Azon régiókban, ahol volt elég csapadék, és a talajt lehet művelni, és szokták is, ott is érdemes a művelés ill. a keverés intenzitásán csökkenteni. Ez azt jeleneti, hogy pl. a HORSCH MulchMix kultivátor rendszernél a széles, keverő kapákat lecseréljük a keskeny LD, ULD kapákra.
ULD kapa – minimális talajmozgatás, csak lazítás
Így a lazítás megtörténik, de a felszínen marad szalma takaró ami védi azt az erőteljes felmelegedéssel szemben, és az eróziótól is (szél, víz). A HORSCH Pronto és a HORSCH Sprinter mulcsvetőknek nem akadály némi szármaradvány a felszínen.
A HORSCH Pronto a rövid tárcsával pluszban kever a felszínen, vagy a hullámos tárcsákkal a vetősor elé dolgozik. A gumikerekes hengersor letömöríti a talajt és egy autópályát képez a HORSCH TurboDisc vetőcsoroszlyák számára.
A HORSCH Sprinterben a Duett csoroszlya a mulcsos technológiában a szármaradványt eltolja oldalra, az orrbetét lazít és műtrágya is kiadagolható a nyomába. A ferdén futó talp tömöríti a vetési síkot és erre a tömör talajfelszínre kerül a vetőmag, amit a csoroszlyatest mellett elhaladó talajáram betakar, majd mindezt a gumikerekes henger lezár.
HORSCH Sprinter – mulcsvetés, ahol a nagy mennyiségű szalma sem okoz gondot
Ökölszabály, hogy 1mm csapadék kötött talajon, kb. 1cm mélyre hatol, (laza homokon ez akár 3-5 cm is lehet). Igen száraz talajt nagyon szétművelve, porrá morzsolva, a csapadék nagyon gyorsan összeiszapolhatja a felszínt és ennek hatására, oldalra elszaladhat a víz. Ezért is jó és kell a felszínre a szalma, hogy ezt meggátolja.
Figyeljünk mindig a talaj lazaságára! Azokon a vidékeken, ahol ősszel száraz a talaj és nem tudunk a repce elé magágyat készíteni, ha a talajban nincsenek káros tömörödések, akkor mehet a direktvetés! A csapadékra is lehet várni, ugyanis már van olyan későbbi repce fajta amelyiket akár szept végén, október elején is lehet vetni (Rapool Schumacher, Fangio)
A HORSCH Avatar vagy a HORSCH Sprinter direkt vetőgépekkel, a beázott talajon, vagy éppen eső előtt, nem kell magágyat készíteni, mehet a vetés.
A HORSCH Avataron a vetőtárcsa előtti sávtisztítók elkotorják oldalra a szármaradványt, így az nem kerül a magárokba, ezen felül a sávtisztító mikrolazítást, magágykészítést végez, és az száraz körülmények között lesz morzsás talaj, amit a vetőmagra tudunk nyomni. A talaj lazaságát azért, hogy a karógyökér tudjon fejlődni, az előző év őszén készítettük elő. Függetlenül attól, hogy kalászos vagy éppen kukorica után jön a repce, az előző őszön volt a mélyművelés. Kukorica után érdekesebb a helyzet, mert itt a kukorica előtt takarónövényt is termeszthettünk, aminek a gyökerei még nagyobb biztonsággal lazán tartják a talajt.
A HORSCH Sprinter NT keskeny kapás csoroszlyáit gumikerekek tartják a mélységben, amelyek egyben le is hengerlik a vetett sort, sávot.
A kapák behúzzák magukat a talajba, ezen felül a csoroszlya a szármaradványt eltolja oldalra. A vetőbarázdába az orrbetét után jön a mag (és a műtrágya) és a csoroszlya elhaladta után beomló talajt a mélységtartó kerék rányomja a magokra. Ez a csoroszlya némi talajművelést is végez, lazítja a talajfelszínt, több levegő kerül a talajba, így intenzívebb lesz a talaj élet.
Teljesen víz nélkül semmilyen technológia nem működik, de minél több nedvességet tudunk a talajban tartani, annál nagyobb az esélyünk a túlélésre.
Most csak a szárazságról beszélünk. Álljon át mindenki.
A véleményem mindezek mellett továbbra is az, hogy jó lenne, ha mindenki minél több őshonos csemetét tudna ültetni a parcellái köré!
Szász Zoltán
+36 30 743 0302
Címlapkép: HORSCH Sprinter No-Till – a szármaradvány nem ellenfél
Fotók: HORSCH
(x)
